A Muditayoga astanga vinyásza oktatóképzés végén mindig van egy kis szívből jövő plusz: a záró esszé. Mindenki olyan témát választ, ami közel áll hozzá – így aztán ezek az írások mindig nagyon személyesek, inspirálóak, és sokszor egészen meglepő nézőpontokat hoznak.

Most épp megszületett egy új kedvenc, Daczi Dorka írása ami segít kicsit jobban rálátni a magyar jóga történetére. Ha van pár nyugodt perced, tényleg érdemes belemerülni!

 

 

A MAGYAR JÓGATÖRTÉNELEM HIRES ALAKJAI

Jógaiskolák az I. világháború és a rendszerváltás között

Borítókép: Selvarajan Yesudian A remete című festménye, 1992. Forrás: Jóga: India világa 1.

Daczi Dóra Budapest, 2025.

 

AUṀ

Jñānānanda mayaṃ devaṃ nirmala sphaṭikākṛtiṃ ādhāraṃ sarvavidyānaṃ hayagrīvaṃ upāsmahe.

 

OM

Felajánlom hódolatomat Hajagríva, a tudás és boldogság isteni formája előtt, aki rendkívül tiszta, és a tanulás forrása.

 

 

A dolgozatban a Magyarországon 1918 és 1989 között ászanákat, légzőgyakorlatokat és/vagy ind filozófiát csoportoknak tanító magyar vagy külföldi származású jógikat kívánom számbavenni.

A hazai közönség már a Millenium évében, 1896-ban találkozhatott a jógával; az államalapítás ezeréves évfordulójára szervezett ünnepségen Bhimszén Ltap és Gópál Krisna, Dananda Saraswati indiai védantamester tanítványainak bemutatóját láthatták. A láhóri egyetem két orvostanhallgatója ugyanakkor nem ászanákat végzett, hanem üvegkoporsóba temettették magukat. Török Aurél orvos, a hazai antropológia megteremtőjének beszámolója szerint felébredésükre csak egy héttel később, Pünkösdvasárnap került sor, mikor is dörzsöléssel aktivizálták testüket az összegyűlt tömeg szeme láttára. Török szerint a jelenet inkább furcsa és érthetetlen volt, a szenzációszámba menő produkciót nem is követte a jóga gyakorlati megjelenése az országban.¹

 

A kezdetek: Umrao Sher-Gil

Elsőként hazánkban Umrao Singh Sher-Gil Majithia (1870–1954), egy szikh nemes kezdett el jógát oktatni. Sher-Gil a szanszkrit nyelv és filozófia tudósa volt (értekezett pl. a Paninija Shiksháról, azaz a szanszkrit fonetikáról, vagy épp a Mandukja Upanisádról is). Emellett az indiai fotográfia úttörőjeként tartják számon, több mint háromezer fotót és negatívot tartalmazó életművét a 2016-ban unokái által alapított Sher-Gil Sundaram Művészeti Alapítvány (SSAF) kezeli.²

¹ Lévai, Júlia: Az első európai jógaiskola, online.

² https://ssaf.in

 

Sher-Gil Pakisztánban ismerkedett meg az operaénekes Erdőbaktay Gottesmann Mária Antóniával (1881–1948), a neves orientalista Baktay Ervin testvérével, aki Bamba Duleep Singh Sutherland hercegnőt, a korábbi szikh birodalom királyi családjának tagját kísérte éppen punjabi útjára. Összeházasodtak, majd a feleség kérésére várandósságakor Budapestre kültöztek, itt született első lányuk, Amrita Sher-Gil, aki később festőként Magyarországon és Indiában is jelentős sikereket ért el. A család a visszatérést fontolgatta Indiába, de az I. világháború kitörése ezt megakadályozta.

 

Umrao Sher-Gil önarcképe, 15 napos böjt előtt és után Párizs, 1930 júliusa és augusztus 11.

Forrás: https://www/ar.photoink.nettists/thesher-gilarchives1

 

Umrao a sógorát, Baktay Ervint szankszritra és indiai kultúrtörténetre tanította – sőt bizonyos források szerint ő vezette be Baktayt a jógába³ -, Baktay pedig hozzásegítette őt, hogy átfogó tudását tanítóként kamatoztathassa, és jógacsoport szervezését javasolta. Elsősorban a művészvilág tagjai, színészek, festők és írók, némely források⁴ szerint Kodály Zoltán és Bartók Béla is jártak hozzá, (Bartók szomszédjuk volt⁵), később civilekkel is bővült az érdeklődők köre. Arról, hogy Umrao mit tanított az óráin, ill. hol zajlottak azok, sajnos nem maradt fent adat. Mire azonban a család 1921-ben visszautazott Indiába, ahol Simlában telepedtek le, a jóga már nem volt ismeretlen a magyar közönség előtt.

³ Halász, J. Attila: Paul Brunton és Haich Erzsébet baráti köre – a jóga hazai történetének ismeretlen oldalai, online.

⁴ Pld. Bharata: Kodály Zoltán életét húsmentesen a jógával fűszerezte, online.

5 Vincze, Gabriella: A magyar mozdulatművészet története és néhány nemzetközi párhuzama,

disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 106. oldal

 

 

Baktay Ervin, dátum nélkül

Forrás: Halász J. Attila: Paul Brunton és Haich Erzsébet baráti köre

– a jóga hazai történetének ismeretlen oldalai

 

 

A Haich-Yesudian iskola

Az egy jómodú keresztény madraszi orvoscsaládból származó Selvarajan Yesudian (1916- 1998) tizenégy éves koráig szinte minden súlyos betegségen átesett: vörheny, tífusz, kolera és számos trópusi betegség gyötörte. Tizenöt évesen egy majdnem végzetesnek bizonyuló tüdőgyulladást kapott, majd lassú felépülése során gyógyíthatatlannak ítélt izomsorvadást is megállapítottak nála. Otthonról elszökve egy mangóligetben találta meg első hatha jóga mesterét, Móhan Szingh-et. Állapotában gyors javulás következett be, Yesudian visszaemlékezése szerint ő lett a legerősebb az iskolában, pedig az angol sportórákon nem is vett részt. A mester legfőbb tanítása így hangzott: „Azt gondoltad, hogy beteg vagy. Most gondold magad egészségesnek!”⁶

⁶ Yesudian, Selvarajan: A jóga áldásos ereje, 29. oldal

 

Yesudian egy évnyi jógagyakorlás után.

Forrás: Jóga: India világa 1. képmelléklete

 

Yesudian 1937-ben érkezett Magyarországra, ennek körülményeire 1981-ben így emlékezett vissza: „1933-ban a Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetője, Dr. Molnár Géza Indiában járt. Madrászba is ellátogatott. Parancsnokom megkérdezte, lenne-e kedvem a magyar cserkésztisztet kalauzolni? Mikor a „magyar” szót hallottam, különös izgalom fogott el, s természetesen lelkes örömmel vállaltam a feladatot. Városnézés közben összebarátkoztam Dr. Molnárral. Megkérdezte tőlem, mi a hobbym? Azt válaszoltam, a bélyeggyűjtés és a yoga- torna. Az utóbbira rákérdezett: az micsoda? Ledobtam az ingemet és megmutattam gyakorlataimat. Dr. Molnár elámult, majd azt mondta: nem lenne-e kedvem Budapestre menni a Testnevelési Főiskolára, mely az első helyen áll a világon? Lelkes örömmel mondtam igent. (…) Néhány év múlva, 1937-ben a cserkészparancsnokom Londonba utazott és engem is magával vitt. Londonból utaztam Magyarországra. Huszonegy éves voltam akkor.”⁷

⁷ Amerikai Magyar Népszava 1981. szeptember 18. In: Halász, J. Attila: Paul Brunton és Haich

Erzsébet baráti köre – a jóga hazai történetének ismeretlen oldalai, online.

 

Yesudian szerint azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fizikuma más alapokon épült fel, mint amit az európai sport megkíván, így átkerült az orvosi egyetemre, de nem végezte el.

„Orvosi és testnevelési tanulmányaim miatt jöttem, s hogy a nyugati rendszereket összehasonlítsam az indiaiakkal, a világon a legősibbekkel, mivel az orvoslásban jártas szüleim azt szerették volna, ha általam tovább él a családi orvosdinasztia. Mivel a nyugati rendszer teljesen különbözik az indiaitól, néha felkértek, hogy ismertessem az általam osztott elképzeléseket és meggyőződéseket. Eközben bizonyos mértékig kifejtettem a hatha- és a rádzsa-jóga tanítását, mint az emberi elme és test legkiválóbb eszközeit. (…) Barátaim közül sokan érdeklődni kezdtek a jóga iránt, és megkértek, hogy tartsak előadásokat és írjak e témakörben” írja Yesudian.⁸

A jógi a korban nagy hatású mozdulatművészeti iskoláiban is tartott előadásokat, pld. Mirkovszky Máriánál vagy Dienes Valériánál.⁹ A visszahúzódó fiatalember hiába vonakodott, elárasztották a társadalom minden rétegéből érkező érdeklődők, majd barátai segítségével 1941-ben megjelentette a Sport és jóga című könyvet, mely hatalmas sikert aratott: az első kiadás három hónap alatt elfogyott ötezer példányban, és kevesebb mint tizennyolc hónapon belül a könyv eljutott a kilencedik kiadásig.¹⁰ Máig több mint négymillió példányt adtak el belőle, és húsz nyelvre fordították le.¹¹

 

Baktay a következőképpen méltatta a könyvet: „S. R. Yesudian már említett könyve a jóga- testgyakorlatokról igen használható; csak a veszélytelenül alkalmazható mértékben ismerteti a gyakorlatokat s szakszerű magyarázatokkal szolgál. Legfőként azért nem tartjuk szükségesnek a bonyolult ászanák ismertetését, mert a Rádzsa-Jógában nincs is szükség rájuk. A szellemi kibontakozásra törekvő ember, aki azon igyekszik, hogy elméjének működését kiegyensúlyozza, nélkülözheti a Hatha-Jógában használt gyakorlatokat.¹² Yesudian szerint egyébként a Sport és jóga azért csak kizárólag a jóga fizikai aspektusaival foglalkozott, hogy így nyissa meg „a magyarok szívéhez az utat”¹³. A könyv megjelenésekor Yesudian még nem beszélt annyira jól magyarul, így angolul írta (később tökéletes kiejtéssel és gazdag szókinccsel használta a nyelvet, melyet élete végéig megőrzött). A címet a könyv fordítója, dr. Balogh Barna javasolta abban bízva – helyesen -, hogy a korszellemnek megfelelő „sportőrület” miatt népszerűbb lesz a kiadvány.¹⁴

⁸ Yesudian, Selvarajan: A jóga áldásos ereje, 17. oldal

9 Vincze, Gabirella: A magyar mozdulatművészet története és néhány nemzetközi párhuzama, 107. oldal

¹⁰ Lévai, Júlia: Az első európai jógaiskola, online.

¹¹ Rónai, Róbert: Tamkó Sirató Károly, költő – Dr. Tamkó S. Károly, jógaoktató, online.

¹² Baktay, Ervin: A diadalmas jóga, 84-85. oldal

13 Yesudian, Selvarajan: A jóga áldásos ereje, 19. oldal

¹⁴ A hetvenes években más motivációból, de ugyanúgy pusztán sportként próbálták tálalni a jógát Magyarországon. Az angol kiadás ugyanakkor Yoga and health (Jóga és egészség) címmel jelent meg. 15 Yesudian, Selvarajan: A Mesterről és Mesteréről, 1949. október 16., valószínűleg egy előadás szövege, in: Veszprémi, Krisztina (szerk.): Jóga: India világa 1.

 

A könyv annyira ismertté tette Yesudiant, hogy sokan az utcán szólították le jógatippeket kérve, vagy gyógymódot keresve különböző bajaikra, ekkor indította el saját iskoláját Margit körúti lakásában.¹⁵ Nem sokkal később, még szintén 1941-ben találkozott Haich Erzsébettel (1897- 1994), akit később úgy írt le, mint megvilágosult lelket, tanítóját, s mint akivel az első pillantban felismerték egymást. A zongorista, festő, szobrász Haichot már korai éveiben is intenzív spirituális útkeresés jellemezte; a keresztény és a hindu bölcseleteben, valamint az óegyiptomi misztikában is elmélyedt. Életéről bővebben olvashatunk Kertész Edina Jóga Budán című művében, illetve Haich 1953-ban megjelent Beavatás című, 17 nyelvre lefordított és világszerte több millió példányban elkelt könyvében, melyben előző életének eseményeit, egy ókori egyiptomi főpapnál töltött tanulóéveit meséli el.

 

Haich Erzsébet.

Forrás: Édesvíz Könyváruház

Innen tudjuk azt is, hogy Haich a Yesudiánnal történő találkozása előtt is rendszeresen tartott előadásokat; II. kerületi, Lorántffy Zsuzsanna utca 2. szám alatti villájukban különböző spirituális témák, önismeret és a jóga is szóba került. Második férjének gyermekkori barátja, padtársa Baktay Ervin volt, vélhetően ő tanította meg Haichnak az – általa talán Sher-Giltől elsajátított – első jógagyakorlatokat, később pedig Baktay látogatta Yesudian foglalkozásait

is.¹⁶

Yesudian és Haich 1941-ben alapították jógaiskolájukat, melyhez Virág Ilona, Haich barátnője bocsátotta rendelkezésre üresen álló Rákóczi úti lakását, ahol az első órát Haich hétfőnként összeülő ezoterikus köre 35 tagjának tartották.¹⁷ Yesudian azt írja¹⁸, hogy iskolájuk volt az első Európában, ezt aztán mások is átvették, sokan tévesen 1937-re dátumozva annak nyitását, holott az csak Yesudian Magyarországra érkezésének időpontját jelöli.

Az ukrán származású Boris Sacharow (1899-1959), Szvámi Sivánanda Szaraszvati (1887 – 1963) levelező tanítványa¹⁹ 1937-ben Berlinben nyitotta meg hatha jógaiskoláját, melyben a 84 tradícionális ászanát tanította, rávezető gyakorlatokkal kiegészítve. Még korábban, 1924- ben nyitotta meg kapuit szintén Berlinben a Yoga-Hochschule, ahol ászanákat ugyan nem, de légzéstechnikát és filozófiát oktattak a rádzsa jóga jegyében.²⁰

 

Az európai jógaiskolák korai történetének kutatását megnehezíti az írásos feljegyzések hiánya, számos adat visszaemlékezesékből származik, egymásnak ellentmondó információk is keringenek. (Sacharow jógaiskolája bizonyos források és a Wikipedia-oldala szerint is már 1921-ben működött, jóllehet a jógi akkoriban még nem is tartózkodott Németországban.) Az elsőbbséget azonban talán mégis budapesti jógacsoport érdemelheti ki, Umrao Sher-Gilnek köszönhetően.

 

A Yesudian-Haich iskola ugyanakkor korai alapítása és hosszú fennállása tekintetében mindenképpen kiemelkedő, a hazai és európai jógakulturára gyakorolt hatása pedig joggal nevezhető rendkívülinek. Iskolájukban Yesudian képviselte a hatha, Haich a rádzsa jógát.²¹ 1943-tól több közös könyvet is kiadtak (Mi a jóga?, Jóga-sport dióhéjban, Jóga és az európai önnevelés). Óráikat arisztokraták és munkásemberek, diákok és egyetemi professzorok, művészek és civilek, de még a papság képviselői is látogatták. „Azt várhattuk volna el, hogy a nők legyenek többségben, de ennek az ellentéte volt igaz. A magyar közönség komoly érdeklődése abból volt nyilvánvaló, hogy a férfiak folyamatosan özönlöttek az órákra, s közülük nem egy évekig maradt”²² emlékezett vissza Yesudian.

¹⁶ Halász, József Attila: Haich Erzsébet és Szepes Mária – életrajzi párhuzamok, online.

¹⁷ Veszprémi, Krisztina (szerk.): Jóga: India világa 1., 19. oldal

18 Yesudian, Selvarajan: A jóga áldásos ereje, 26. oldal

¹⁹ A korban szokásos jógatanítási módszer volt a levelezés, Indián belül is számos guru oktatta így kül- és belföldi tanítványait. Lásd Singleton, Mark: A jógatest című könyvének vonatkozó fejezeteit.

²⁰ Von Ostrowski, Laura: Boris Sacharow: Germany’s First Hathayoga Teacher, online.

²¹ Halász, József Attila: Haich Erzsébet és Szepes Mária – életrajzi párhuzamok, online.

 

 

Yesudian órát tart férfiaknak 1948-ban Budapesten.

Forrás: Jóga: India világa 1., 23. oldal

A háború legnehezebb éveiben napnyugta után tartották az órákat a Lorántffy Zsuzsanna utca 2 száma alatti Haich-villában – épp szemben a Gestapo-főhadiszállással. Az ostrom alatt az összedőlt villa pincéjében rekedt Yesudiant és Haichot tanítványaik élemiszercsomagjai tartották életben. Az ostrom után átmenetileg Pesten oktattak, majd a villa részleges újjépíttetése után folytatták Budán, még fokozottabb érdeklődés mellett; a kommunista rezsim számos tagja is járt az órákra, „akik úgy találták, hogy a jóga nem áll ellentétben elképzeléseikkel és eszményeikkel”.²³ A Rákosi-diktatúra ugyanakkor nem tűrte a materializmussal élesen szemhelyezkedő jógaiskola működését, így Yesudian és Haich néhány baráti figyelmeztetés után az ország elhagyása mellett döntöttek.

22 Yesudian, Selvarajan: A jóga áldásos ereje, 21. oldal

²³ Yesudian, Selvarajan: A jóga áldásos ereje, 26. oldal

 

 

Zár az iskola, búcsúznak a tanítványok, 1948. szeptember 5.

Forrás: Halász J. Attila: Paul Brunton és Haich Erzsébet baráti köre – a jóga hazai történetének ismeretlen oldalai, online.

Yesudian visszaemlékezése szerint Indiába készültek a kaliforniai Védánta Központ érintésével, az utat azonban egy svájci pihenéssel szakították meg. Végül Zürichben maradtak, ott is nyitották meg barátok segítségével iskolájukat, mely Haich és Yesudian 1989-es visszavonulásáig működött. Sokáig St. Gallenben is tartottak foglalkozást, így voltak időszakok, mikor akár heti hatszázan is megfordultak valamelyik előadásukon vagy jógaórájukon.²⁴ A St. Gallen-i termet ma volt tanítványaik, Suzy és Rolf Heim, valamint fiuk Victor vezeti, büszkén hirdetve, hogy ez országuk legrégebben működő jógaiskolája.²⁵ A svájci Yoga Journal az ott töltött ötven év tiszteletére a egy teljes számot szentelt Selvarajan Yesudiannak, Leben und Wirken von Selvarajan Yesudian (Selvarajan Yesudian élete és munkássága) címen.²⁶

Nyári táborukba, melyet a Luganói-tó partján fekvő Ponte Tresa-ban tartottak, a világ számos

részéről (jelentős arányban Németországból) érkeztek tanítványok, ezt az helyszínt most szintén a Heim-házaspár müködteti jógaüdülőként.²⁷ A nyári iskola tapasztalatairól, valamint Haich és Yesudian személyiségéről, napi szokásairól elsőkézből számolt be egy interjúban Miklós Ervin, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jóga szakágának alapítója és egykori vezetője.²⁸

²⁴ Halász, J. Attila: Paul Brunton és Haich Erzsébet baráti köre – a jóga hazai történetének ismeretlen oldalai, online.

²⁵ https://www.yogaschulen.ch/st._gallen.html

²⁶ Veszprémi, Krisztina (szerk.): Jóga: India világa 1., 25. oldal

 

Haich és Yesudian Magyarországon maradt tanítványai titokban jártak össze jógázni, majd a politikai légkör enyhülésével egyre többen tartottak közülük kis csoportos jógaórákat, pl. Fazekas Lajosné Lenke, aki a II. kerületi Keleti Károly utcai lakásán fogadta az érdeklődőket,²⁹ vagy Hanza Győző, aki a Műszaki Főiskola kollégiumában szervezett jógacsoportot.³⁰ Yesudian két, 1962-es és 1969-es óravázlatát 2006-ban közölte a Jóga – India világa 1. című kiadvány, ez a dolgozat 2. mellékleteként tekinthető meg.

 

 

 

Jóga a diktatúrában: dr. Hetényi Ernő, Kaczvinszky József, Tamkó-Sirató Károly

A Rákosi-korszakban (1947-1956) a materialista világszemlélet kereteibe bele nem kényszeríthető jóga tiltott volt, a csoportos gyakorlást nem engedélyezték, jógakönyvek nem jelenhettek meg. Ez alól kivételt Hetényi Ernő, avagy Láma Dharmakírti Padmavadzsra (1912-1999) órái jelentettek. Hetényi fiatalon sokat utazott, és mint potyautas és hajófűtő Indiába is eljutott. Állítólag 1931-ben gyalog tette meg a Nápoly-Bari távolságot, mikor találkozott egy Padma nevű, osztrák származású szerzetessel, aki kétszer három hónapon át tanította Hetényit, majd felavatta. Padma ígéretet tett, hogy németországi buddhista vezetőséget is értesíteti arról, hogy tanítványa a buddhista szangha tagjává vált, így 1952-ben, mikor Hetényi meg kívánta alapítani a magyarországi Buddhista Misszió, erre a felavatásra hivatkozhatott.

A misszió létezését a magyar állam hivatalosan 1957-ben ismerte el, de a mai napig kérdés, miért tűrték el egyáltalán létezésüket.³¹ Az egyik elmélet szerint Rákosi Mátyás mongol származású, jakutföldi születésű feleségének kifejezett kérésére hagyták életben a szervezetet, természetesen az 1951-ben alakult Állami Egyházügyi Hivatal szigorú felügyelete mellett.³²

²⁷ http://www.yoga-ferien.ch/

²⁸ Miklós Ervin saját You-tube csatornája: Haich Erzsébet és Selvarajan Yesudian emlékezete.

²⁹ Selvarajan Yesudian Wikipédia-oldala.

30 Veszprémi, Krisztina: Beszélgetés Miklós Ervinnel: in, Jóga: India világa 1., 46. oldal

³¹ Hetényi Ernő emlékoldala, online.

³² Tokai Attila, BuddhaPest, 2007. április, 3-4. oldal, in: Terebess Online.

 

Mások úgy vélik, egy semmilyen politikai szándékkal nem bíró misszió levegőhöz juttatásával a kommunista vezetés a magyarországi vallásszabadsággal kérkedett volna a hazai és külföldi közvélemény előtt, miközben gyakran saját embereik beépítésével próbáltak irányítani vallási közösségeket, vagy jelen esetben információt szerezni a keleti tanok iránt érdeklődőkről.

Hetényi Ernõ, a Misszió és a Buddhológiai Intézet vezetõje

Forrás: MTI Fotó: Kovács Sándor Forrás: Terebess Online.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen teológiai és orientalisztikai tanulmányokat folytatott Hetényi hozta létre az 1990-ig működő Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet is, melynek Baktay Ervin volt az egyik tanára. Hetényi 1936-ban írta első buddhológia témájú könyvét; A yoga-rendszerek elmélete és gyakorlata című kötet kéziratban terjedt, a jógát pedig szűk körben, zárt ajtók mögött oktathatta. A Buddhista Misszió a mai napig működik, és komoly szerepet játszott A Tan Kapuja Buddhista Főiskola 1991-es létrehozásában.

 

Kaczvinszky József (1904-1963) szintén már a háború előtt foglalkozott keleti tanokkal, jógát oktatni azonban csak 1945-től kezdett. Anyai nagyapja egy homeopátiás kórház igazgató főorvosaként dolgozott, az ő könyvtára biztosította a tanulási lehetőséget Kaczvinszkynak, aki a harmincas években előadásokat tartott többek között Patandzsali jógaaforizmáiból is, melyet szanszkrit eredetiből fordított és kommentált. Fő műve, a háromkötetes Kelet világossága, amely a rádzsa jóga átfogó ismertetését tartalmazza, 1942-43-ban jelent meg, 1945 utáni írásait tanítványai indigóval másolták és terjesztették.

Kaczvinszky jógát tanítani a Sashegyen, egy bérelt villában kezdett 1945-ben. Három kurzus indult a Kelet világossága három kötetének megfelelő tematikával, a hirdetés szerint „hatha, láya, rádzsa yoga” elnevezéssel. Az oktatás megszervezését Tamási József vállalta, míg a hatha jógát Hindy András, a Kelet világossága könyvkiadója, a rádzsa jógát pedig Kaczvinszky oktatta. Egy 1947-es, a képzésről valótlan állításokat tartalmazó újságcikket követően a jógaoktatás ellehetetlenült, egy évvel később Tamásit koholt vádak alapján kitelepítésre ítélték.³³

 

Kaczvinszky József

Forrás: Kaczvinszky Emlékoldal.

 

Kaczvinszky azonban változó időpontokban és helyszíneken, de folytatta a rádzsa jóga oktatását.³⁴ Az ötvenes évek végére kialakult egy állandó tanítványi kör, akik II. kerületi Nyúl utca 18. szám alatti lakásába – melyet egy tanítványa, Szervánszky Endre zeneszerző választott le számára a sajátjából – jártak gyakorolni. Kaczvinszky tanításait első agyvérzése után magnetofonszalagon foglalta össze számukra.

Tamkó-Sirató Károly (1905-1980), a neves költő 1930-36 között Párizsban élt, ahonnan egzisztenciális nehézségei és egy súlyos influenza miatt legyengült szervezettel tért haza. Két évig volt járásképtelen, számos kórházban megfordult, de szervi és mentális bajai csak sokasodtak. „1936 nyarától 1948 teléig, tehát közel 12 évig orvosi műszóval: “potenciális beteg” maradtam” írja.³⁵ Orvosai 43 éves korára lemondtak róla, ekkor Kiskőrösre költözött húgához, ahol egy orvos ismerőse kezébe adta Yesudian Sport és jóga című könyvét. „Szép ez nagyon, de nekem meg van tiltva a mozgás!” – adta vissza Tamkó-Sirató a kötetet. „Hát majd én megengedem” – jött a válasz.

³³ Kaczvinszky József emlékoldala, online.

³⁴ Kaczvinszky József emlékoldala, online.

³⁵ Rónai, Róbert: Tamkó Sirató Károly, költő – Dr. Tamkó S. Károly, jógaoktató, online.

 

Tamkó-Sirató először a légzőgyakorlatokat sajátította el; miután két hét gyakorlás után panaszai elmúltak, majd két hét kihagyás után kiújultak, erős meggyőződéssel fogytatta a pránajámát, később az ászanákat is megtanulta. Az ötvenes évek egyetlen, jógáról szóló ismeretterjesztő cikkét ő jegyzi az Élet és Tudomány 1959. augusztus 16-i számábán A hatha jóga címen, dr. Tamkó S. Károly (jogot tanult) néven. Bár Yesudiannal soha nem találkozott, a mesterének tekintette, lásd az 1. mellékletet az dolgozat végén.

 

Tamkó-Sirató tanítványai mutatják be a gyakorlatokat az Élet és Tudományban, 1959

Forrás: Terebess Online.

 

Tanítványokat először csodával határos gyógyulásán ámuló orvosai küldtek hozzá, később pedig rendszeresen tartott jógaórákat pld. a III. kerületi Vörösvári út 14. szám alatti, 9. emeleti panellakásában (a házon emléktábla őrzi nevét), vagy egy nem messze fekvő, remetehegyi telken. „Én mindig a szabadban jógáztam, kerteket béreltem erre a célra. De voltak jógastúdióim a városban is.”³⁶ A jógaórákon éppúgy tanította az ászanákat, mint a pránajámát és az ind filozófiát. Iskolája visszaemlékezések szerint ismert és divatos lett, meg tudott élni belőle. Rendszerét a Ne légy többé beteg! című, kéziratban maradt munkájában foglalta össze.

Az 1945 után kialakult légkörben „a jógázók hosszú időre gyanús emberek lettek, olykor megszállottaknak, félőrülteknek tartották, hírelték őket, s képzeljük el, mivel számolhatott Tamkó, akinek nyilvános iskolája, tanítványainak sokasága beszélt magyar mesteréről.

 

 

Tamkó-Sirató, Károly: Pályám emlékezete,

Forrás:  India világa 1., 61. oldal

Charles-nak a jóga miatt harminc éven át a megkülönböztetés, hátrányos megkülönböztetés jutott osztályrészéül” írta róla barátja, Tóth Gyula.³⁷Tamkó-Sirató Károly. Forrás: Wikipédia.

Egyébként „társaságban, nem ritkán szerkesztőségekben elegendő volt azt mondani neki: “No Károly, tudsz-e még fejjel lefelé elmondani egy verset?” – Ő azonnal két tenyerére bukfencezett, lábaival felfelé kalimpált és megkérdezte, hogy dekadens francia, régi szerb, orosz klasszikus, vagy egy régi középfelnémet lovagi dalt mondjon-e. De ha kívánják, akkor szanszkritül idéz a Mahábhárátából. Ugyanis a jóga tudományának búvárlása közben megtanult szanszkritül is.”³⁸

 

 

 

Enyhülés 1968-tól: Lemhényi Zoltán, Dely Károly, Weninger Antal

1968 után a rendszer enyhülésével Magyarországon megnyílt az út a jógaoktatás előtt – egyelőre sportként, tehát a spritualitás vagy a meditáció mellőzésével. Dr. Lemhényi Zoltán jogász 1968-ban indította el jógafoglalkozásait az Agrártudományi Egyetemen és a XI. kerületi Kaffka Margit Gimnáziumban (jelenleg Szent Margit Gimnázium). A számtalan támadás miatt azonban 1970-ben Svédországba disszidált, ahol több jógaszervezetet is alapított. Csoportját a gimnáziumban Dely Károly vette át, akinek ebben az évben jelent meg A jóga nagykönyve című munkája is.

37 Tóth, Gyula: Charles, a jógi, in: Jóga: India világa 1., 62. oldal

³⁸ https://mek.oszk.hu/01100/01149/html/tamko.htm

 

 

Lemhényi oktat az Agrártudományi Egyetem tornatermében, 1968. július 11.

Fotó: Patkó Klári, MTI Forrás: Terebess Online.

 

A könyv hatalmas sikeréről és a jóga népszerűsödésről így számol be az Egészség újság 1971- ben: “Magyarországon egyre inkább fokozódik a jóga iránti érdeklődés. A több mint 40 000 példányban legutóbb kiadott jógakönyv napok alatt elfogyott a könyvesboltokból. A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság József Attila Szabadegyetem Egészségügyi Tagozatán az 1970. szeptemberében meghirdetett jógakollégiumra a felvehető kétszázas létszámú hallgató 5-6 nap alatt összegyűlt. Az OKISZ (Spartacus) jógatanfolyamára szinte mindenféle propaganda nélkül ugyancsak néhány nap alatt több mint százan beiratkoztak. A felvehető létszám rövidesen itt is összegyűlik. Jelenleg tehát több mint 300-an jógáznak szervezett keretek között Magyarországon.”³⁹ A cikk szerint egyébként a jógázók több mint fele nő, és elsősorban értelmiségi munkakörben dolgozók, vagy felsőoktatásban tanulók járnak a csoportokba.

Dely Később később kirándulásokat is szervezett a gyakorló csoportoknak, nyáron pedig külföldi táborokba vitte tanítványait (Románia, Bulgária, Csehszlovákia, Görögország, Svédország). A fővárosi jógacsoport stabil működését elérve vidéki városokban is jógatermeket hozott létre, pl. Szegeden, Miskolcon, Kaposváron vagy Pécsett. A különböző irányzatok megismertetése céljából külföldi előadókat hívott Magyarországra, pl. 1977-ben svédországi Krisna-tudatúak tartottak előadást 1200 érdeklődő előtt. 1978 májusában Szvámí Mahésvaránanda érkezett, 1980-ban mestere, Szvámí Mádhavánanda is vele tartott, ám 1981 után már nem kaptak beutazási engedélyt.

³⁹ Egészség újság: Terjed a jóga, 29. oldal, 1971, forrás: Dely Károly emlékoldala, online.

 

1979-ben pedig dr. Szvámí R. A. G. Púrna, az alternatív orvostudományok avatott ismerője, hat hindu filozófiai iskola és a szanszkrit nyelv tudósa érkezett Magyarországra, ő hozta létra a Mecsekben a Púrnatírth Jógaközpontot. 1984-ben Dely szintén meghívására érkezett hazánkba Dzsajavant Lád, aki 1989-ben bekövetkezett haláláig élt és oktatott jógát szűk körben Budapesten, jóga speciálkollégiumot tartott a Semmelweis Egyetemen (SOTE), valamint a Budakeszi határában lévő Korányi Tüdőszanatóriumban gyógyított asztmás betegeket jógalégzés-terápiával.⁴⁰

 

Dely oktat, 1971

Forrás: Egészség újság: Terjed a jóga, 29. oldal, 1971, forrás: Dely Károly emlékoldala, online.

 

Dely elkötelezett szervező volt; 1978-ban vezetésével jött létre a Józsefvárosi Sport Club (JSC), melynek keretében még abban az évben októberben megrendezésre került a Szocialista Országok Jógaszervezetének Előkészítő Bizottsági ülése. Ugyanebben az évben a Budapesten megalakult Jógaszervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke lett. Dely számos könyvet jegyez a jógáról, emellett hangkazettákkal is igyekezett segíteni az egyéni gyakorlást.

Szvámí Mahésvaránanda szigorú mester-tanítvány viszonyokon alapuló jógaiskolájának megjelenésével azonban a visszaemlékezések szerint megváltozott a JSC, Dely tulajdonképpen kiszorult az általa alapított szervezetből, majd 1989-ben több jógaoktató is követte. Dely élete végéig, 2002-ig oktatott.

⁴⁰ Veszprémi, Krisztina: A jóga magyarországi története, 116. oldal

 

Dr. Weninger Antal (1902-1993) orvos munkássága a II. világháború előttre nyúlik vissza, azért itt kerül megemlítésre, mert jógacsoportokat csak a nyolcvanas évektől vezetett. Weninger az első magyar jógakönyvként számon tartott A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja szerzője, melyhez az előszót Baktay Ervin írta.

 

Dr. Weninger Antal a hatvanas években.

Forrás: https://www.facebook.com/Dr.WeningerAntalemlekoldal

 

1947-ben Ortutay Gyula kultuszminiszter az orvosi kar egyetemi tanárának kívánta kinevezni a pszichoszomatikus módszer és a jógoktatás bevezetésére, de a szigorodó rendszer ezt nem tette lehetővé; Weningert főorvosi állásából is eltávolították, jó ideig csak iskolai és üzemorvosként dolgozhatott. Legjelentősebb könyvének, az orvosi egyetem jógakönyveként íródott Az idő partján-nak második kiadása csak negyvenhat év után, 1988-ban jelenhetett meg. Weninger egyébként korábban orvosi szempontból kritizálta Yesudian Sport és jóga című könyvét, annak védelmére Baktay Ervin és a könyv fordítója, dr. Balogh Barna kelt.

Weninger a nyolcavanas években kezdett kis létszámú jógacsoportokat oktatni, mégpedig az integrál-jóga módszerével, melyről később a Nők Lapjában több írást is megjelentett. Az idő partján című művében így mutatja be az irányzatot: „Az integrál-jóga több – rendszerint négy

– klasszikus jógaforma ötvözete, szintézise. így például létezik hatha-, rádzsa-, tantra- és dnyána-jógák egybefonása. Vagy: bhakti-, karma- és pur-na-jógáké. Ezeket belső rokonság kötötte egybe.”^{41 Weninger, Antal: Az idő partján, 312. oldal}

 Weninger egyébként gyógyítóként is merített India ősi tudásából. „Dr. Weninger Antalnak sok tanítványa volt. Hetente 3 délután lehetett hozzá menni a klasszikus századeleji polgári lakásába, amelyben zongora, hatalmas könyvtár és festmények voltak, Budapesten a Rákóczi út 62-ben, a harmadik emeleten. Egyszerre csak egy emberrel foglakozott és összesen fél órát. Sokan valami problémával keresték fel” írja egy visszaemlékező.⁴² Weninger nevéhez fűződik továbbá az első, jógát népszerűsítő tévésorozat is, mely 1991-ben futott Jóga Dr. Weninger Antallal címen.

 

Az 1989-ben bekövetkezett politikai változások egyértelműen kedvezően hatottak a jóga szabad gyakorlásása, ezáltal szélesebb körben történő elterjedésére. A kilencvenes évektől egyre több jógakönyv jelent meg, a kétezres évektől sorra nyíltak a jógastúdiók, a jóga és az ind filozófia alapvető szövegei pedig már az interneten is elérhetők. A számos hagyományból és iskolából kialakult, elsősorban amerikai közvetítéssel elterjedt transzancionális jóga⁴³ pedig szinte a világ minden szegletébe közvetíti a tanokat.

⁴² Weninger Antal emlékoldala, online.

⁴³ Lásd. Singleton, Mark: A jógatest vonatkozó fejezeteit.

 

 

 

 

1.  melléklet

 

TAMKÓ-SIRATÓ KÁROLY: MILARASPA MÁSODIK ÉNEKE

 

Selva Raja Yesudiannak küldtem 1952 halak havában.     Üdv Néked Mesterem hogy rám hullattad tudásod nagy fényét! Üdv Néked köszönet és ezer jóga-mudra!! Hogy mondhassam el mindazt amit énvelem tettél? Hogy köszönhessem meg: meggyógyítottál és új emberré építettél engem! Nyavalyáim panaszaim gyengeségeim megszámlálhatatlanul sokasodtak! –  Most panasztalan vagyok. Egészséges. Erős! Orvosokra gyógyszerekre írokra vajákokra bedörzsölésre és borogatásra millió időt, pénzt és erőt tékozoltam! –  Most ragyogok mindezek nélkül! És béthelt rágtam füstöt szívtam kávét szürcsöltem s alkoholt. –  Most levegő az üdülésem! Gyűlölködtem Bosszút forraltam. –  Most békés vagyok és nyugodt!

Jajgattam és másokat kértem. –  Most mosolygok és én segítek másnak! Kétség fojtott örökös bánat és céltalannak láttam mindent… –  Most fényben csillog a világ előttem! Öreg voltam fakó és fáradt. –  Most friss vagyok, piros és fiatal. Rád hallgattam szavaidat én híven követtem s Te új emberré Teremtettél engem!!! Nincs a császárnak orvosa Pekingben aki mindezt nyújthatta volna nékem nincs főpap hét országban aki mindezt nyújthatta volna nékem. Nincs gyógyfű száz határban ami mindezt nyújthatta volna nékem. A föld minden kincsét jelentéktelen semmiségnek érzem ahhoz képest, amit énvelem tettél. Nincs ember-mérték mely méltó lenne Hozzád! Minden reggel ahogy lótusz-sziromba hajlik térdem Te vagy az első sóhajtásom: Áldjanak meg a Hatalmak a Legnagyobbak üdveivel Téged! Teljesült óhajaid erdejében járj utolsó lépésedig! Aztán pedig ú g y l e g y e n a h o g y t e á l m o d t a d !

 

2.  ​melléklet

 

Selvarajan Yesudian óravázlatai, forrás: Jóga: India világa 1., 164. és 166. oldal

 

Felhasznált irodalom:

Baktay, Ervin: A diadalmas jóga, Szukits Könyvkiadó, 1942

Dely, Károly: A jóga nagykönyve, Medicina, 1970. Haich, Erzsébet: Beavatás, Édesvíz Kiadó, 2023

Kertész, Edina: Jóga Budán, Athenaeum Kiadó Kft., 2023

Yesudian, Selvarajan: A jóga áldásos ereje, Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2005 Singleton, Mark: A jógatest, Jaffa Kiadó, 2023

Veszprémi, Krisztina (szerk): Jóga – India világa 1., Ursus Libris, 22006. október Veszprémi, Krisztina (szerk): Jóga – India világa 2., Ursus Libris, 2007. augusztus

Vincze, Gabirella: A magyar mozdulatművészet története és néhány nemzetközi párhuzama,

disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Weninger, Antal: A keleti jóga. India misztikája és ősi gyógymódja. Az ifjúság megőrzésének, a szervezet konzerválásának és a betegségek kezelésének új útjai, Palladis, Budapest, 1939.

Weninger, Antal: Az idő partján: Jóga és személyiség, Tankönykiadó Vállalat, Budapest, 1988

 

 

Online források:

Lévai Júlia: Az első európai jógasikola, https://www.tessloff-babilon.hu/az-elso-europai- jogaiskola

Halász J. Attila: Paul Brunton és Haich Erzsébet baráti köre – a jóga hazai történetének ismeretlen oldalai, https://onedropzen.hu/karate/2023/06/14/paul-brunton-es-haich-erzsebet- barati-kore-a-joga-hazai-tortenetenek-ismeretlen-oldalai/

Von Ostrowski, Laura: Boris Sacharow: Germany’s First Hathayoga Teacher https://www.theluminescent.org/2018/03/boris-sacharow-germanys-first-hathayoga.html Bharata: Kodály Zoltán életét húsmentesen a jógával fűszerezte,

Rónai, Róbert: Tamkó Sirató Károly, költő – Dr. Tamkó S. Károly, jógaoktató, https://obudaianziksz.hu/tamko-sirato-karoly-kolto-dr-tamko-s-karoly-jogaoktato/ https://mek.oszk.hu/01100/01149/html/tamko.htm

Umrao Sher-Gil: https://ssaf.in, https://www.photoink.net/artists/thesher-gilarchives1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Selvarajan_Yesudian

Miklós Ervin saját You-tube csatornája: Haich Erzsébet és Selvarajan Yesudian emlékezete https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/hetenyi.html https://terebess.hu/keletkultinfo/tamko-joga.pdf

 

Emlékoldalak:

Dely Károly: https://www.facebook.com/delykarolyemlekoldal?locale=hu_HU

Hetényi Ernő: https://tkbe.hu/emlekoldal/dr-hetenyi-erno-lama-dharmakirti-padmavadzsra-

1912-1999/

Kaczvinszky József: https://kaczvinszky.hu/a-mester-es-tanitvanyai/ https://kaczvinszky.hu/a-mester-es-tanitvanyai-kiegeszito-oldal/  Weninger Antal: https://www.facebook.com/Dr.WeningerAntalemlekoldal

 

Borítókép: Selvarajan Yesudian A remete című festménye, 1992. Forrás: Jóga: India világa 1.