A Muditayoga jógaoktatói továbbképzéseinek vizsgafeladatai között egy esszédolgozat megírása is szerepel, amelynek témáját mindig igyekszünk személyesen közel vinni a tanítvány életéhez, érdeklődéséhez és hivatásához.

Daczi Dóra korábban már egy nagyszerű dolgozatot készített a magyarországi jóga történetéről:

https://www.muditayoga.hu/a-magyar-jogatortenelem-hires-alakjai/

most pedig A térrendezés szakrális tudománya című esszéjében a Vastu Shastra ősi indiai rendszerét mutatja be. A téma különösen közel áll hozzá, hiszen enteriőrtervezéssel, home staginggel, lakásfelújítással, bútortervezéssel, műtárgyvásárlási tanácsadással és arculattervezéssel foglalkozik. Dolgozatában saját otthonának példáján keresztül vizsgálja meg, hogyan kapcsolódhat össze a tér, az ember és a kozmikus rend – ahogyan ő fogalmaz: „a tervezés a terek és az ember közötti láthatatlan, mély kapcsolat megteremtésén alapul.”

 

Kép forrása: A Panchabhutas (öt őselem) és a nyolc égtáj energetikai elrendezése a lakótérben, forrás: Vini, Nathan (2002): Vastu Purusha Mandala”, pp. 151-163 in Nexus IV: Architecture and Mathematics, eds. Kim Williams and Jose Francisco Rodrigues, Fucecchio (Florence): Kim Williams Books

A térrendezés szakrális tudománya

a Vastu Shastra elmélete, kozmológiai alapjai és ókori forrásvidéke

személyes, gyakorlati példán keresztül bemutatva

Szerző: Daczi Dóra  2026 június 

 

A kortárs építészeti és környezetpszichológiai kutatások egyre gyakrabban irányítják a figyelmet az ember és az általa épített környezet közötti mély, energetikai és strukturális kölcsönhatásokra. Míg a nyugati világban a modern funkcionalizmus és a térkihasználás maximalizálása dominál, addig a keleti tradíciókban az építészetet mindig is a makrokozmosz és a mikrokozmosz közötti szakrális kapocsnak tekintették. Ezen tradíciók közül a legősibb és szisztematikusan leginkább kidolgozott rendszer az indiai eredetű Vastu Shastra (vagy Vastu Vidya, röviden Vastu). A kifejezés a szanszkrit vastu (lakóhely, fizikai környezet, létezés) és shastra (tudomány, tanítás, értekezés) szavak összetételéből származik.[1]

A Vastu nem szimpla lakberendezési szabálygyűjtemény vagy babonák rendszere, hanem egy komplex kozmológiai, geometriai és asztrológiai alapokon nyugvó építészeti filozófia. Míg a nyugati építészetben a vizuális harmóniát elősegítő aranymetszés szabálya dominált, a Vastu a kozmikus energiaáramlásra fókuszál; célja, hogy olyan tereket hozzon létre, melyek rezonálnak a természet alapvető erőivel, a nap mozgásával, a Föld mágneses mezejével és a finomfizikai energiákkal.[2]

A dolgozat célja, hogy bemutassa a Vastu Shastra filozófiai magvát alkotó öt őselemet, a térszervezés geometriai vázát adó Vastu Purusha Mandalát, valamint felsorolja azokat az ókori és középkori szanszkrit forrásszövegeket, amelyek e tudományág elméleti és gyakorlati fundamentumát biztosítják. A dolgozat végén saját otthonom példájával szemléltetem az elméletet.

 

1. A Vastu Shastra filozófiai pillérei és kozmológiai rendszere

A Vastu Shastra alapvető premisszája, hogy az univerzumban minden létező – beleértve az élettelen anyagot és az emberi testet is – ugyanazokból az alapvető energiákból és építőelemekből tevődik össze.[3] Amikor egy épület falait felhúzzuk, lényegében kihasítunk egy darabot a végtelen térből. Ha ez a lehatárolt mikrotér nincs összhangban a külső, univerzális törvényszerűségekkel, az ott élők energiamezeje felborul, ami betegségekhez, elszegényedéshez és mentális feszültséghez vezet. Az egyensúly eléréséhez a Vastu két fő elméleti modellt alkalmaz: a Panchabhutas (öt őselem) rendszerét, valamint a nyolc égtáj energetikai felosztását.

[1] Bhattacharyya, Tarapada (1986): The Canons of Indian Art: A Study on Vastuvidya. Firm KLM Private Ltd., Calcutta, 11. old.
[2] Kramrisch, Stella (1946): The Hindu Temple. Vol. I & II. University of Calcutta, Calcutta, 21. old.
[3] Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi, 156. old.

 

1.1. A Panchabhutas (az öt őselem) elmélete

A hindu kozmológiára támaszkodó Vastu Shastra szerint a világot öt elem alkotja, amelyek mindegyike egy-egy meghatározott emberi érzékszervhez (illetve érzethez), minőséghez és irányhoz kapcsolódik.[1] Ezen elemek térbeli egyensúlya határozza meg a ház „egészségét”.[2]

• föld (prítvi): A súly, a szilárdság és a türelem szimbóluma. A térszervezésben a délnyugati irányhoz kapcsolódik. Mivel ez az elem adja a stabilitást, a Vastu előírásai szerint a nehéz bútorokat, a raktárakat és a családfő hálószobáját érdemes ezen a területen elhelyezni, a falaknak pedig itt kell a legvastagabbnak és legzártabbnak lenniük.
• víz (dzsala): Az áramlás, a tisztaság, a növekedés és a spirituális, valamint anyagi gyarapodás eleme, északkeleten uralkodik. Emiatt a vízforrásokat, kutakat, úszómedencéket vagy a lakáson belüli ivóvíz-elhelyezést szigorúan az északkeleti zónába pozícionálják. Ezen a részen a szerkezetnek könnyűnek, nyitottnak és tisztának kell lennie.
• tűz (agni): Az átalakulás, az energia, a vitalitás és a szenvedély hordozója. A délkeleti irány rendelődik hozzá, ez a konyha, a tűzhelyek, az elektromos elosztók és mindenféle hőtermelő berendezés ideális helye. Ha a tűz elem rossz helyre, például északkeletre (a víz zónájába) kerül, az energetikai konfliktust és családi viszályokat szül.
• levegő (vájuu): A mozgás, a kommunikáció, a kapcsolatok és a változás reprezentánsa, északnyugaton dominál. Ez a zóna felelős a vendégszobákért, a garázsért, vagy az olyan állatok és tárgyak elhelyezéséért, amelyek mozgásban vannak. A jó szellőzés és a légáramlás biztosítása ezen a területen kulcsfontosságú.
• tér (ákása): A végtelenség, a potenciál eleme. A középponthoz, az úgynevezett Brahmasthanhoz kapcsolódik. A ház geometriai középpontjának teljesen üresnek, tisztának és felülről nyitottnak, vagy jól megvilágítottnak kell lennie a Vastu szerint, hogy a kozmikus energiák akadálytalanul süllyedhessenek alá a struktúrába.

 

1.2. Az égtájak és az energetikai rács

A Vastu Shastra a teret nem homogén entitásként kezeli; minden égtájnak saját kormányzó istensége (Dikpala) és specifikus energetikai minősége van.[3] A hindu matematika és asztrológia (Dzsjótis) a teret egy 360 fokos körként modellezi, melyben a négy fő irány adja a világ tartóoszlopait, míg a négy mellékégtáj zárja le a kört. A nyolc irány biztosítja, hogy a kozmoszból érkező energiák ne folyjanak el, hanem áramoljanak és fenntartsák az életet. Az éjtájak, istenségek, csakrák és őselemek kapcsolatát az alábbi táblázatban foglaltam össze.

[1] Kramrisch, Stella (1946): The Hindu Temple. Vol. I & II. University of Calcutta, Calcutta, 23. old.
[2] Bhattacharyya, Tarapada (1986): The Canons of Indian Art: A Study on Vastuvidya. Firm KLM Private Ltd., Calcutta, 11. old.
[3] Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi, 161. old.

 

Égtáj	Csakra	Őselem	Helyiség	Bolygó	Istenség	Jelentés	Ajánlott színek
DNY	Mulad-hara (gyökér)	Föld (prítvi)	családfő háló- szobája	Ráhu (felszálló holdcsomó-pont)	Nirritti	A pusztulás és a sötétség istensége; a megtisztulást és a múlt elengedését képviseli.	Sötétzöld, barna, földszínek, terrakotta, szürke.
D	Szvádhis-thana (szakrális)			Mars (Mangal)	Yama	A halál és az igazságosság istene; az ősök, a karma képviselője.	Korallvörös, élénkpiros, mélysárga, narancssárga.
DK	Manipura (napfonat)	Tűz (agni)	konyha, tűzhely, elektro- mos elosztók	Vénusz (Sukra)	Agni	A tűz istene; az átalakulás, az energia és a vitalitás irányítója.	Ezüstfehér, bézs és pasztell ár- nyalatok, rózsa-szín, narancs, sárga.
K	Anahata (szív)			Nap (Szúrja)	Indra	A mennyek és az eső istene; a kezdetet, a megvilágosodást és a növekedést szimbolizálja.	Narancs, sáfrány, arany, rézvörös, sárga, zöld, bézs.
NY				Szaturnusz (Sani)	Varuna	Az óceánok és a kozmikus rend istene; az érzelmekért és a stabilitásért felel.	Sötétkék, indigó, fekete, szürke.
ÉNY	Visuddha (torok)	Levegő (váju)	vendég- szoba, garázs	Hold (Csandra)	Váju	A szél és a levegő istene; a mozgást, a gondolatokat és a változást uralja.	Hófehér, világosszürke, ezüst, világoskék.
É	Ádzsnyá (3. szem)			Merkúr (Budh)	Kubera	A gazdagság és a kincsek istene; a jólét és a bőség forrása.	Kék, fűzöld, smaragdzöld, világoszöld.
ÉK	Szahaszára (korona)	Víz (dzsala)	vízforrás	Jupiter (Guru)	Ísána	Siva isten egyik aspektusa; a legszentebb irány, a tiszta tudás és spiritualitás központja.	Lila, indigókék, krémszín, fehér.

 

 

2. A Vastu Purusha Mandala: A szakrális geometria

Minden Vastu-alapú tervezési folyamat origója a Vastu Purusha Mandala. Ez egy olyan kétdimenziós szakrális diagram (mandala), amely egyesíti magában a csillagászatot, a geometriát és a mitológiát. A mandala nem más, mint egy rács, amely a manifesztálódott univerzumot és az emberi testet mint rituális mikrokozmoszt ábrázolja. A Vastu Shastra célja az emberi hajlék integrálása a természet szövetébe úgy, hogy az ne megtörje, hanem felerősítse az univerzális életenergiát.

 

2.1. A Vastu Purusha mitológiai háttere

A hindu mitológia szerint az idők kezdetén létezett egy formátlan, megfoghatatlan kozmikus lény, aki hatalmas éhségében mindent fel akart falni a világon. A növekvő entitás megrémítette az isteneket, ezért Brahma vezetésével az égi lények összefogtak, elkapták, arccal a földre kényszerítették, és súlyukkal a talajhoz láncolták.[1]-[2] Összesen 45 istenség helyezkedett el a testének különböző pontjain.

Brahma, látva a foglyul ejtett lény szenvedését, megáldotta őt: elnevezte Vastu Purushának, és kijelentette, hogy a jövőben bárki, aki tartós struktúrát (házat, templomot, várost) akar építeni a Földön, köteles őt tisztelni, felajánlásokat tenni neki, és az épületet az ő testhelyzetének megfelelően kialakítani. Ha valaki figyelmen kívül hagyja a Vastu Purushát, az építménye instabillá válik, lakóira pedig szerencsétlenség zúdul.

2.2. A geometriai rácsstruktúra

A gyakorlati tervezésben a Vastu Purusha testét egy négyzethálóba foglalják. A háló kétféle osztású:[3]

• Manduka Mandala: 8×8-as osztású, összesen 64 négyzetből (pada) áll. Elsősorban templomok és szakrális építmények tervezésénél alkalmazzák.
• Paramasayika Mandala: 9×9-es osztású, összesen 81 négyzetből áll. Ez képezi a lakóházak, paloták és világi épületek tervezési mátrixát.

A Vastu Purusha átlósan fekszik ezen a négyzeten: feje az északkeleti sarokban található, amely a legtisztább, legspirituálisabb zóna; lábai a délnyugati sarokban nyugszanak, ami a földelést és a stabilitást adja; köldöke és törzsének centruma pedig a középső négyzetekre, a Brahmasthanra esik.[4] Az építészeknek ügyelniük kellett arra, hogy a Purusha létfontosságú szerveire, a marma pontokra (pl. szív, fej vagy gerincoszlop) ne essenek súlyos tartóoszlopok, falak vagy szennyvízvezetékek, különben a ház energetikai hálózata sérül.[5]

 

 

3. A Vastu Shastra ókori és középkori forrásszövegei

A Vastu Shastra elmélete nem szájhagyomány útján, hanem szigorúan dokumentált, szanszkrit nyelvű tudományos irodalomban kristályosodott ki. Ezen szövegek kronológiailag és tematikusan is jól elkülöníthetők.[6]

 

3.1. Védikus és puránikus előzmények

A legkorábbi csírák az indiai civilizáció legősibb rétegeiben találhatók meg.

• Rigvéda és Atharvavéda (i.e. 1500 – 1000 körül): Bár ezek a művek még nem építészeti kézikönyvek, rituális himnuszaikban már megjelenik Vastospati, a telek és a ház védőszelleme. Az Atharvavéda különösen sok utalást tartalmaz a lakóházak cölöpjeinek rituális felállítására és a megfelelő fekvésű telkek kiválasztására.[7]
• Matszja-purána: A puránikus irodalom egyik legértékesebb darabja a Vastu kutatói számára, nyolc teljes fejezetet szentel az építészetnek. Részletesen tárgyalja a faanyagok kiválasztásának rituáléit, a fák kivágásának idejét, a talaj típusait és a gerendák méretezését. Itt jelenik meg először rendszerezetten a Vastu Purusha antropomorf mítosza.[8]
• Agni-purána: Ez a monumentális enciklopédia a világi és egyházi építészet szinte minden ágát lefedi. Külön fejezeteket szentel a Nagaradi Vastu-nak (városias lakóhelyek tervezése), a királyi erődítmények védelmi rendszereinek és a templomi bálványok faragási szabályainak.[9]

3.2. Klasszikus építészeti szakértekezések (Shilpa és Vastu Shastrák)

Az i.sz. 6. és 15. század között az építészet önálló tudományággá vált. A kor nagy polihisztorai és mesterépítészei mérnöki pontosságú kézikönyveket alkottak.

• Brihat Szamhita (i.sz. 6. század): A neves csillagász és matematikus, Varahamihira által jegyzett Brihat Szamhita egy átfogó enciklopédia. Az 53. fejezet, amely a Vastu Vidya címet viseli, az egyik legfontosabb korai forrás.[10] Varahamihira zsenialitása abban rejlik, hogy összekapcsolta az asztrológiát az építészettel. Leírja a talaj tömörségének és szagának tesztelési módszereit, valamint meghatározza a különböző társadalmi osztályok számára ideális ajtóméreteket és ablakelrendezéseket.

• Mayamata: A dél-indiai tradíció (Dravida-stílus) legfontosabb alapműve, amelyet a mitikus bölcsnek, Maya Asurának tulajdonítanak.[11] A Mayamata egy rendkívül logikus felépítésű, 36 fejezetből álló munka. Nemcsak épületekkel, hanem teljes településszerkezetekkel, úthálózatok kiosztásával, sőt a bútorok, ágyak és hordszékek készítésével is foglalkozik. Matematikai formulákat ad meg a különböző épületrészek arányosságának kiszámításához, ezek az úgynevezett Ayadi-képletek. A képletek egy fix kiinduló méretet vesznek alapul – ez leggyakrabban az épület kerülete (Pradhana Hasto) vagy a szoba hossza/szélessége. Ezt a méretet megszorozzák egy szent számmal, elosztják egy másikkal, és a matematikai maradékot vizsgálják. A képletek leírása a mellékletben található.
• Manaszara: A Mayamata mellett a másik monumentális indiai építészeti kézikönyv. Összesen 70 fejezetből áll, és gyakorlatilag az ókori indiai építőművészet kódexének tekinthető. A szöveg lépésről lépésre vezeti végig a főépítészt a folyamatokon: a telek kiválasztásától, a talaj megtisztításától a bonyolult, többszintes templomtornyok és köztéri szobrok kifaragásáig. Részletes társadalmi hierarchiát is felvázol az építőmesterek között, rögzítve jogaikat és kötelességeiket.[12]
• Samarangana Sutradhara (i.sz. 11. század): A közép-indiai Malwa régió tudós királya, Bhoja Paramara által írt monumentális, 83 fejezetből álló mű. Ez a könyv kiemelkedik a többi közül, mert a klasszikus lakóház- és templomtervezésen túlmutatóan tartalmaz egy egészen különleges fejezetet a mechanikus szerkezetekrő Leírja az automata mechanikus kapuk, mechanikus katonák és repülő szerkezetek elméleti működési elveit, miközben végig hű marad a vastu energetikai és esztétikai alapelveihez.[13]
• Visvakarma Prakasa: A hagyomány szerint magától Visvakarmától, az istenek építészétől származó mű, amely a mai napig a legnépszerűbb forrás a lakóépületek (világi Vastu) tervezésénél. Rendkívül gyakorlatias: pontos iránymutatásokat ad arra vonatkozóan, hogy melyik hónapban érdemes elkezdeni az építkezést, hogyan kell elhelyezni az első alapkövet, és milyen asztrológiai konstellációk mellett szabad csak átlépni az új ház küszöbét.[14]
• Aparadzsita Prccsha (i.sz. 12. század): Bhuvanadeva munkája, amely egy fiktív párbeszéd formájában íródott Visvakarma és fia, Aparadzsita között. Ez a szöveg elsősorban az észak-indiai templomépítészet, a közigazgatási paloták, a víztározók és a hidak geometriáját és esztétikáját részletezi, gazdag művészettörténeti és ikonográfiai anyagot rögzítve.[15]

[1] Visvakarma (1911): Vishvakarma Prakasha. Szerkesztette: Matri Prasad Pandey. Venkateshwar Press, Bombay, 9. old.
[2] https://jyotishyavignanam.com/story-of-vastu-purush
[3] Kramrisch, Stella (1946): The Hindu Temple. Vol. I & II. University of Calcutta, Calcutta, 47-48. old.
[4] Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi, 174. old.
[5] Visvakarma (1911): Vishvakarma Prakasha. Szerkesztette: Matri Prasad Pandey. Venkateshwar Press, Bombay, 24. old.
[6] Bhattacharyya, Tarapada (1986): The Canons of Indian Art: A Study on Vastuvidya. Firm KLM Private Ltd., Calcutta, 142. old.
[7] Bhattacharyya, Tarapada (1986): The Canons of Indian Art: A Study on Vastuvidya. Firm KLM Private Ltd., Calcutta, 32. old.
[8] Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi, 79. old.
[9] Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi, 94. old.
[10] Varahamihira (1865): The Brhat Sanhita. Translated by Dr. H. Kern. The Baptist Mission Press, Calcutta, 207. old.
[11] Dagens, Bruno (1985): Mayamata: An Indian Treatise on Housing Architecture and Iconography. Sitaram Bhartia Institute of Scientific Research, New Delhi, 39. old.
[12] Acharya, Prasanna Kumar (1927): Architecture of Manasara. Translated from Original Sanskrit. Oxford University Press, London, 14.15. old.
[13] Bhoja Raja (1924): Samarangana Sutradhara. Szerkesztette: T. Ganapati Sastri. Central Library, Baroda, 171. old.
[14] Visvakarma (1911): Vishvakarma Prakasha. Szerkesztette: Matri Prasad Pandey. Venkateshwar Press, Bombay, 78. old.
[15] Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi, 243. old.
[16] Varahamihira (1865): The Brhat Sanhita. Translated by Dr. H. Kern. The Baptist Mission Press, Calcutta, 207. old.
[17] Dagens, Bruno (1985): Mayamata: An Indian Treatise on Housing Architecture and Iconography. Sitaram Bhartia Institute of Scientific Research, New Delhi, 39. old.
[18] Acharya, Prasanna Kumar (1927): Architecture of Manasara. Translated from Original Sanskrit. Oxford University Press, London, 14.15. old.
[19] Bhoja Raja (1924): Samarangana Sutradhara. Szerkesztette: T. Ganapati Sastri. Central Library, Baroda, 171. old.
[20] Visvakarma (1911): Vishvakarma Prakasha. Szerkesztette: Matri Prasad Pandey. Venkateshwar Press, Bombay, 78. old.
[21] Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi, 243. old.

 

4. Gyakorlati példa

Az alábbiakban a saját otthonomat elemzem a Vastu Shastra elvei alapján.

1. ábra: a csakrákkal kiegészített Vastu Purusa Mandala-ra vetített alaprajza

 

A funkciók és bútorozás éjtájakhoz való viszonya az alábbi rajzon vehető ki tisztábban:

 

 

 

 

 

 

 

2. ábra: bútorozott alaprajz az éjtájakkal

1. és 2. ábra: saját rajzok. Az első ábrához használt mandala forrása: https://www.squareyards.com/blog/vastu-purusha-mandala-vastuart

A következőkben a helyiségek funkcióinak, bútorozásának, színeinek viszonyát vizsgálom a csakrákhoz és az égtájakhoz.

 

4.1. Muladhara (gyökércsakra) / föld / délnyugat:

A stabilitás, a földelés és a biztonság zónája. Ideális hely a főhálószoba és/vagy nehéz bútorok számára. Istensége Nirrittia, aki a pusztulást és a sötétséget, a megtisztulást és a múlt elengedését képviseli. Javasolt színek: sötétzöld, barna, földszínek, terrakotta, szürke.

(Példánkban a hálószoba teljesen a csakrán, ill. a megfelelő irányba tájolva helyezkedik el, három nehéz bútordarab – egy ágy és két gardróbszekrény – uralja. A fal sötétzöld, az ágy okker, a szőnyeg terrakotta, tehát a színpaletta is megfelel a Vastu elveinek.)

 

 

4.2. Szvádisthana (szakrális csakra) / dél:

A hírnév, a tekintély, a növekedés és a stabilitás zónája, amelyet Yama, a halál és az igazságosság istene; az ősök és a karma képviselője ural. Mivel ez egy nehéz, maszkulin energiájú terület, a legfőbb alapelv, hogy ennek a zónának zártnak, nehéznek és magasnak kell lennie a ház többi részéhez képest. Ideális hely pl. lépcsőnek, könyvespolcnak, tárolóhelynek. Kiváló tájolás a családtagok, gyermekek hálószobája számára. Javasolt színek: korallvörös, élénkpiros, mélysárga.

(Példánkban itt a gyerekszoba helyezkedik el, csaknem a legdélibb ponton egy lépcsővel megközelíthető galériával, mely a gyerekek ágyai feletti tanulószobákat rejti. A lépcső alá tárolóhelyet, a szerkezet mellé könyvespolcot alakítottam ki. A szoba egyik domináns színfoltja a korallszínű szőnyeg és fal.)

 

 

4.3. Manipura (napfonat csakra) / tűz / délkelet:

Ez a csakra és égtáj a tűz istenéhez, Agnihoz kapcsolódik, aki az átalakulás, az energia és a vitalitás képviselője. A délkeletre tájolt helyiség ideális esetben konyha, kazánház, gépészeti szoba, tehát itt kaphat helyet minden hőtermelő berendezés. Javasolt színek: ezüstfehér, bézs és pasztell árnyalatok, rózsaszín, narancs, sárga.

(Példánkban itt csak részben jó megoldás született. Délkeleten ugyanis a kádas fürdőszoba helyezkedik el, mellette a bojlerek, szárítógép, mosógép. A mosdó színe a tűzre emlékeztető pirosas-narancssárgás árnyalatú, ugyanez a szín köszön vissza a tapéta lángnyelvet idéző korallágain is. Az egyéb szekrények színe bézs, a burkolat alapszíne ezüstfehér. Az alaphőmérséklet a fürdés, a bojlerek és a mosó-, ill. szárítógép miatt jellemzően magasabb, mint a lakás többi részén. A főzés funkciója ugyanakkor nem teljesül.)

 

 

4.4 Anahata (szívcsakra) / kelet:

A szívcsakra területe a mandalában a középpont (Brahmasthan) és a keleti irány közötti sávba, a tüdő és a szív anatómiai helyére esik. Mivel az Anahata csakra eleme a levegő, a Vastu Shastra szerint ennek a területnek szellősnek, tisztának és akadálymentesnek kell lennie, melyre akár elszívó, szellőző berendezés felszerelésével is érdemes rásegíteni. Ha ez a pont blokkolva van (pl. nehéz bútorokkal), az a lakóknál szívproblémákhoz, depresszióhoz és az érzelmi kapcsolatok megromlásához vezethet. Istensége Indra, a mennyek és az eső istene; a kezdetet, a megvilágosodást és a növekedést szimbolizálja. Javasolt színek: sáfrány, rézvörös, arany, narancs, sárga, zöld, bézs.

(Példánkban a csakra egy bútorozatlan közlekedőre esik, mely meglepő módon teljesíti a Vastu követelményeit. Bútorozatlan, tehát ennyiben szellősnek mondható, egyik oldalról a ház lichthofja, azaz bevilágító udvara határolja, mely a ház belsejébe vezet fényt és levegőt. Mellette nyílik az elszívóval és esőztetővel felszerelt, bézs színű zuhanyzó. A terület egyetlen színfoltja egy rezes-sáfrányos színű fotográfia, melyet egy elhunyt barátunk és rokonunk emlékére vásároltunk. Vele szemben további különös egybeesésként a Jindra családnevű ősök fotói találhatók a falon. A Jindra szláv családnév, jelentése „a birtok ura”, Indra isten nevének jelentése szanszkritül „uralkodó, király”.)

4.5. A nyugati oldalhoz nem kapcsolódik csakra, a Vastu Shastra ugyanakkor itt is meghatároz ideális funkciót, elrendezést. A legnyugatibb oldalon érdemes a legvaskosabb bútorokat elhelyezni, mert ez a terület felel a pénzügyi nyereségért, a karrierbeli előmenetelért és a családi stabilitásért. Varuna, az óceánok és kozmikus rend istene, valamint a Szaturnusz bolygó uralja a területet. Ha ezen a részen törés, nem megfelelő funkciójú szoba (például konyha vagy vizesblokk), esetleg túl nagy nyílás található, az elszívhatja az életenergiát, és blokkolhatja a hozzá legközelebb eső szakrális (Svadhisthana) és napfonat (Manipura) csakrákat. Ideális színek: fekete, sötétkék, indigó, szürke.

(Példánkban az erkélyajtó alsó részének üvegezését faborításra cseréltem, hogy a nyílás vizuálisan kisebb legyen, az erkélyajtó két oldalán – tehát a lakás legnyugatibb területén – pedig egy hatalmas antik szekrény, valamint egy méretes kanapé áll, a képen a szintén nyugatra néző háló egyik nagy szekrénye is látható. Az elrendezés tehát itt is megfelel a Vastu elveinek. A világosszürke kanapé mellett fekete és kék kiegészítők figyelhetők meg, azaz a színek is alkalmazkodnak a követelményekhez.)

 

 

4.6. Visuddha (torokcsakra) / levegő / északnyugat:

Ezen a területen kiemelten fontos a kommunikáció szabad áramlása. Istensége Váju, aki a mozgást, gondolatokat és a változást uralja. A levegő elem és a Vishuddha csakra mozgásba hozza a szavakat, az itt zajló beszélgetések barátságosak, nyitottak és őszinték lesznek. Jó kapcsolatok alakíthatók ki a külvilággal, a család könnyen kaphat támogatást a barátoktól, rokonoktól vagy akár üzleti partnerektől. A vendégek jól fogják érezni magukat, de a levegő elem dinamizmusa miatt nem fogják túlnyújtani a látogatást. Javasolt színek: hófehér, világosszürke, világoskék, ezüst.

(Példánkban a kanapé és a zongora helyezkedik el az északnyugati falon. A javasolt világos- helyett sötétkék kiegészítők és fotel található a nappaliban, ugyanakkor ezek a lakás északi irányába mutatnak, ahol már a sötétkék színnek lesz szerepe. A kanapé a társasági élet egyik színtere; érdekesség, hogy a leggyakrabban torokproblémákkal beteg gyerekek kedvenc gyógyulási helye is. A szobának az erkélyajtón kívül két nagy ajtaja is van, bútorok csak a falak mellett találhatók – hogy legyen hely alkalmanként táncolni -, a szabad áramlás tehát biztosított.)

 

 

4.7. Ádzsnyá (harmadik szem) / észak:

Az Ajna csakra színe a sötétkék/indigó, de az Észak vizes jellege miatt a világoskék, a zöldes árnyalatok vagy a tiszta fehér a legideálisabbak ide. Egy tiszta vízzel teli váza vagy egy kis csobogó az északi fal közelében tisztítja az Ajna csakrát, és mozgásban tartja a pénzáramlást. Kubera isten, aki a gazdagság és a kincsek istene, a jólét és a bőség forrása, némi arany színű kiegészítőkkel aktiválható.

(Példánkban a sötétkék színek nemcsak az északnyugati tájolású nappaliban, hanem a konyhában is megjelennek, az étkező falán. A konyha legészakibb oldalán elhelyezkedő konyhabútor ugyanakkor világoszöld színű, mindez megfelel a Vastu elveinek. Kuberát a sárgaréz (aranyszínű) konyhafront és kiegészítők aktiválják, a csobogót a mosogató szimbolizálja. Ideális esetben a főzés keleti irány felé történne, ráadásul a fekete konyhapult is erősíti a főzőlap Agni-jellegét, ami nem szerencsés; ilyenkor fa- és világoszöld színű elemekkel lehet javítani az energetikát. A főzőhelyiség északi pozícionálása ugyanakkor a második legjobb elrendezésnek számít, ráadásul a fa étkezőbútor és a világosszöld konyhafront el is végzi a Vastu által javasolt harmonizáló feladatát. A lakás legészakibb pontja a dolgozószoba, melynek fala türkizzöld, ez szintén ideális.)

   

 

 

4.8. Szahaszrára (koronacsakra) / víz / északkelet:

A ház legszentebb, legtisztább pontja, mivel a Vastu Purusha, a tér kozmikus lényének feje pontosan ebben a sarokban helyezkedik el. Ez a terület fele a spirituális energiák, a tiszta tudat és az isteni áldás beáramlásáért az otthonunkba. Istensége Isána, Síva egyik aspektusa, ideális színei a lila, az ibolya, az idigókék vagy a tiszta fehér.

(Példánkban ebben az irányban a körfolyosóra nyíló bejárat, az egyik fő szellőzési pont, egy indigókék fal és egy bézs vizes helysiég áll, mindez megfelel a Vastu elveinek. A bejárat melletti két nagy gardróbszekrény tükrös falai megsokszorozzák az északkeletről beérkező fényt és a fal indigó színét.)

 

Sem az ingatlan megvásárlásakor, sem a belsőépítészeti tervezésekor nem volt még tudomásom a Vastu Shastra rendszeréről. Enteriőrtervezőként és lakóként szakmai és személyes élményt is jelent annak felismerése, hogy a lakás beosztása, tájolása, bútorozása és színei szinte tökéletesen megfelelnek a Vastu elveinek. A lakás társasházba integrált alaprajzából adódó néhány Vastu-hiányosságot pedig a betervezett bútorok tömege, funkciója vagy színe ellensúlyozza.

Ez a tapasztalat megerősített abban, hogy a tervezés a terek és az ember közötti láthatatlan, mély kapcsolat megteremtésén alapul. Mindez azt is bizonyítja számomra, hogy a Vastu Shastra ősi tudása organikusan alkalmazható a modern életvitelt szolgáló terekben is. Bár filozófiai tartalmának és matematikai számításainak elsajátításával tökéletes terek alkothatók, elég lehet némi odafordulás, ráhangolódás is ahhoz, hogy a finomfizikai energiák érzékelésével harmonikus élettereket alakíthassunk ki.

 

Melléklet

Az Ayadi-képleteket házak és templomok építéséhez dolgozták ki, az ezekkel való számoláshoz az ingatlan centiméterre pontos külső kerületére lenne szükség, melyet 45,72-vel osztva kell átváltani hastára, azaz egy hagyományos indiai mértékegységre. Mivel akár egy hastányi eltérés is jelentős különbséget eredményez a számításokban, lakások esetén sajnos a legritkább esetben lehet a képleteket használni. A számítások során a legfontosabb láncszem a matematikai maradék, azaz az osztás után megmaradó egész szám.

A hagyományos Vastu Shastra Ayadi számítási rendszerében (Ayadi Shadvarga) az épület vagy szoba méreteinek harmonizálására 6 fő képletet használnak.

1. Aaya (Bevétel)

• Képlet: (Kerület Hastában * 8) / 12
• Eredmény: Az osztás után megmaradt MARADÉK.

2. Vyaya (Kiadás)

• Képlet: (Kerület Hastában * 9) / 10
• Eredmény: Az osztás után megmaradt MARADÉK.
• Szabály: Az Aaya maradéka legyen nagyobb, mint a Vyaya maradéka.

3. Yoni (Tájolás)

• Képlet: (Kerület Hastában * 3) / 8
• Eredmény: Az osztás után megmaradt MARADÉK.

4. Nakshatra (Csillagkép)

• Képlet: (Kerület Hastában * 8) / 27
• Eredmény: Az osztás után megmaradt MARADÉK.

5. Vara (A hét napja)

• Képlet: (Kerület Hastában * 9) / 7
• Eredmény: Az osztás után megmaradt MARADÉK.

6. Vayas (Életkor)

• Képlet: (Kerület Hastában * 8) / 27
• Eredmény: Az osztás eredményének az EGÉSZ RÉSZE (a tizedesjegyek nélkül).

Példa a számolásra, ha a kerület 100 hasta, és az aaya, illetve a vyaya arányára vagyunk kíváncsiak:

Aaya: 100*8/12=66, maradék a 8.

Vyaya: 100*9/10=90, maradék a 0.

A 8/0 nagyon kedvező arány, a bevétel jóval magasabb, mint a kiadás.

 

Képek jegyzéke

• borítókép: A Panchabhutas (öt őselem) és a nyolc égtáj energetikai elrendezése a lakótérben, forrás: Vini, Nathan (2002): Vastu Purusha Mandala", pp. 151-163 in Nexus IV: Architecture and Mathematics, eds. Kim Williams and Jose Francisco Rodrigues, Fucecchio (Florence): Kim Williams Books

• 1. és 2. ábra: saját rajzok. Az első ábrához használt mandala forrása: https://www.squareyards.com/blog/vastu-purusha-mandala-vastuart

Irodalomjegyzék

• Acharya, Prasanna Kumar (1927): Architecture of Manasara. Translated from Original Sanskrit. Oxford University Press, London.

• Bhattacharyya, Tarapada (1986): The Canons of Indian Art: A Study on Vastuvidya. Firm KLM Private Ltd., Calcutta.

• Bhoja Raja (1924): Samarangana Sutradhara. Szerkesztette: T. Ganapati Sastri. Central Library, Baroda.

• Dagens, Bruno (1985): Mayamata: An Indian Treatise on Housing Architecture and Iconography. Sitaram Bhartia Institute of Scientific Research, New Delhi.

• Kramrisch, Stella (1946): The Hindu Temple. Vol. I & II. University of Calcutta, Calcutta.

• Shukla, Lalit Kumar (1972): A Study of Hindu Art and Architecture (With special reference to Pratimavaxalaksana and Vastusastra). Chowkhamba Sanskrit Series Office, Varanasi.

• Varahamihira (1865): The Brhat Sanhita. Translated by Dr. H. Kern. The Baptist Mission Press, Calcutta.

• Visvakarma (1911): Vishvakarma Prakasha. Szerkesztette: Matri Prasad Pandey. Venkateshwar Press, Bombay.

 

Ha te is szeretnéd átgondoltabban, harmonikusabban berendezni vagy átalakítani az otthonodat, szívből ajánlom Dorkát:

https://www.facebook.com/dora.daczi.9

https://artiumdesign.hu/