Az ászanától a meditációig
“णस्थयसखु भ आ् सनभ ॥् ४६॥
sthira-sukham āsanam ||2.46|l
2/46: https://www.muditayoga.hu/a-harmadik-ag-a-test-feletti-uralom/
Régen Indiában azok az emberek akik jógát gyakoroltak; a jáma és nijámák (életvitellel kapcsolatos ajánlások, tiltások,szabályok, előírások, javaslatok) alapján nevelkedtek, éltek. Ezek a jóga 8 ágának első és második ágai, fokai.
Az ászana már a harmadik lépcső, melynek gyakorlása a hindu hagyományban feltételezte a jáma és nijamák szerinti életvitelt.
Mi nyugati emberek javarészt először az ászanával találkozunk, ismerkedünk és sokszor azt gondoljuk, hogy ez sportmozgás, holott nem az! Bár minden jó:) ahogy/vhol ez is egy kapcsolódási lehetőség a jóga útján.
A jóga szútrák 195 tömör aforizmái közül az ászanával csak egy foglalkozik..
Az ászana nem csak egy fizikai gyakorlat, cirkuszi mutatvány, hanem egy könnyű, szilárd (sthira) testhelyzet, ülésmód ami kényelmes, boldog (sukham) és ez a tudatra is vonatkozik. Az ászanával már a meditációra készülünk. Igazából ez az ászana, akkor hívják ászanának ha ez létrejön.
प्रमत्नशणै थल्यानन्तसभाऩणत्तभ्याभ ् ॥ ४७॥
prayatna-śaithilya-ananta-samāpatti-bhyām ||2.47||”
Amikor az erőfeszítés csökken, kisebb esik, ellazul, gyengül (prayatna-śaithilya).
Amikor a test fizikai érzetei, feszülései, fájdalmai eltűnnek. Amikor már könnyen, sokáig maradsz egy ászanában, amikor màr már erőfeszítés nélkül könnyű, amikor már egy dologra irányítod a tudatodat, amikor az elmélyülését végtelenné (anānanta=végtelenség)
válik, amikor már nagyon sokáig benne tudsz maradni abban a tudati állapotban, az elme elnyugszik egy meditációs elmélyülésben (samāpatti=egybeesés, találkozás, egyfajta meditációs elmélyülés).
“Practice and all is coming – Gyakorolj és a többi jön magától”
Pattabhi Jois