Muditayoga Jóga Stúdió > Medita Mudita  > Istenek és Szimbólumok I.

Istenek és Szimbólumok I.

Istenek és Szimbólumok I

Mai mysore gyakorlás végén, “adropbackutánihátrahajlítástsegítőcsakahevedertartalevegőben” feladat után kérdezi* tőlem Ajay: a kihennázott kezemre mutatva, hogy ez a minta honnan van?

Mondom neki, hogy a kendőmről másoltam az egyik részét, de nem tudom az egyik szimbólum jelentését, erre ő el is mondta, mivel jó ha tudom mit rajzolok magamra:)

Az első, hogy mutat Krisnamacsarja képére a falon akinek homlokán ott van Visnu jele** és mondja, hogy ezek Visnu szimbólumai, attribútumai: előtte az OM jel, ezzel kezdődik a minta.

 jel: Aum avagy kiejtve és mivel a szanszkritban az au-t együtt o-nak ejtjük, ezért gyakran írva is: Om a legfontosabb hindu szimbólum.

Azt mondják, hogy amikor a világ teremtődött ez hang hallatszott, ez volt az első hang.
A legfontosabb alap- vagy gyökérmantra, ezért sok mantra elején mondják.

A három hang több mindent szimbolizálhat, például:

Utal a világmindenség hármas aspektusára; a test-lélek-szellem egységére.

Az „A” jelképezi a durva anyagi világot (az ébrenlét állapotot),

az „U” az asztrálsíkot (az álom állapotát),

az „M” pedig az elmén túljutott állapotot szimbolizálja (a mélyalvás állapotát).

A szótagot körülvevő csendet „a Negyedik”-nek is nevezik: a tiszta tudat, az önmagában létező végtelen örökkévaló.

Itt Ajaynál a hétfői hangmeditáció alkalmával az „A azaz az akaram” a testünk alsó felét képviseli, az „U azaz az ukaram” a testünk felső felét és az „M azaz a makaram” a fejünket.

 

**VISNU JELE a homlokon: a TILAKA jel, mely függőleges vonalai szimbolizálhatják az anyagi, materiális világot és az örök lelki világot; e két vonal egybecsatlakozik egy levél vagy szirom formába: amely szimbolizálhatja az egyéni lelket/élőlényt az Atman/Purusa-t aki választhat a két világ között.

**VISNU CSAKRA kereke, ami Visnu egyik attribútuma (Krisna négy karú formája Visnu, egyik kezében ezt tartja) pusztító erővel bír és az időt is jelképezi.

**VISNU egyik kezében KAGYLÓKÜRT van, jelképezi a kozmikus rezgést/hangot is, melyet szertartásokon is használnak.

**VISNU LÁBAI, LÓTUSZLÁB:

„ A lótuszláb” azt jelenti, hogy a láb a talajon van, de soha nem érinti a talajt. A költők és az írok arról a nagy lélekről írják, hogy „lótuszlábai” vannak, aki a világban él, de nem  a világé, és aki túlcsordul a szeretettől.” Szvámi Ráma

Visnu egyik kezében buzogány van a tudás szimbólumaként; egy másikban a 4 közül pedig egy lótuszvirág.

 

A kezem másik oldalára a muladhara (gyökér csakra) csakrára utaló: a csakra bidzsamantrájából növekedő lótuszt rajzoltam a tetején az OM mantrával.

 

LÓTUSZ: „ A lótusz ősi vallási jelkép Indiában. Kinyíló szirmai a lélek növekedését szimbolizálják.  Maga a tény, hogy egy ilyen makulátlan szépség nőhet ki az iszapból, nagyszerű spirituális ígéretet hordoz.” Paramahansza Jogananda: Egy JÓGI önéletrajza

 

Az elmaradhatatlan VIRÁG, VIRÁG FÜZÉR ami mindenhol ott van Indiában: idén a Mysore Palace kertjében mindent virágokból építettek fel:

az utcákon, a nők hajában, a fákon vagy bárhol pld. egy kocsi szélvédőjén lévő oltáron, sőt saját oltárja van még a selyemgyár munkásainak is minden egyes munkaasztalnál, szövőszéknél; és persze az istentiszteletek, pudzsák, szertartások kelléke is.

*Amikor kérdezte Ajay, akkor rögtön eszembe jutott egyik tanítványom Siva szigonyos matracos sztorija: ami Magyarországon, Vácon történt a nyáron amikor itt volt Ajay egy hétig és intenzív gyakorlást tartott. Kb az álló ászanák elején voltunk a reggeli mysore órán, amikor Ajay odalép hozzá és megkérdezi tőle, hogy hol vette/honnan van a jóga szőnyege, ő mondja is egyből, hogy honnan rendelte, erre Ajay mondja neki, hogy azonnal írjon nekik, hogy ilyet, amin Siva jelképe a háromágú szigony van rajta, ilyet nem szabad gyártani, mert Siva szigonya olyan mintha ő maga lenne ott és ezen nem taposunk! Magyar gyakorlótársaimtól azt is hallottam itt, hogy a Main Shala-ban kivágatták az OM jelet a szőnyegekből, nem lehetett azokon gyakorolni, nem engedték be a shalába.

 

„Hajlamosak vagyunk azokat a dolgokat, amiket nem szeretünk magunkban vagy másokban, úgy látni, mint a boldogságunk akadályait. „Milyen ragyogóan, milyen teljesnek érezném magam, mennyire meg tudnék felelni, csak ne korlátoznának ezek a dolgok!” 

De mindent, amit élünk, megfordíthatunk, és felhasználhatunk arra, hogy tápláljuk a növekedésünket afelé, ami magából eredendően, időtlenül gyönyörű. Az összes igazságtalan, nemkívánatos, ésszerűtlen dolog az életünkben, mind azok a részek, amiket kivetünk és eltaszítunk teszik ki az elhajított szemét mocsarát. A gyönyörű lótuszok a nem gyönyörűben eresztenek gyökeret, és ott növekednek.” Ácsán Munindó: Dhammapada Vizsgálódások