Jámák – a nagy fogadalom
अहिंसासत्यास्तेयब्रह्मचर्यापरिग्रहा यमाः॥३०॥
ahiṁsā-satya-asteya brahmacarya-aparigrahāḥ yamāḥ ||2.30||
ahiṁsā = erőszakmentesség
satya = igazmondás
asteya = nem lopás
brahmacarya = érzékek, vágyak visszavonása/uralása
aparigrahāḥ = tartozkodás a felesleges dolgok felhalmozásától, a szerzéstől,
nem megragadás, lemondás az anyagiakról;
személyekre, érzelmi kötődésre is lehet érteni
A jámák azaz az önmegtartóztatások a jóga nyolc ágának első ága/lépcsője.
Az ahimsza, hogy tartózkodjunk az erőszaktól, nem csak fizikai formában, hanem a gondolatainkban, szavainkban, minden tettünkben és nemcsak a világ felé, hanem minden érző lény felé és önmagunk felé is.
Ne ártsunk. Az élet szent és sérthetetlen.
Mi a helyzet akkor amikor az életünket kell megvédeni?
Mi van ha ez a karmánk/dharmánk?
A Bhagavad Gítában Ardzsuna aki harcos az ahimszát szeretné betartani: nem megölni, ellene menni a testvéreinek, rokonainak.
Krisna viszont azt mondja neki, hogy ha nem teszi meg akkor nem teljesíti a karmáját: ennek is ki van fejtve a magyarázata a Bhagavad Gítában.
A következő jámáról szoktunk talán a legtöbbet beszélgetni a Yoga Flow oktató képzésen, ez az amiről nagyon sok vélemény van: mindenkinek megvan a saját igazsága:) és mi van ha úgy érezzük, hogy ezzel megbántuk vkit? Főleg olyasvalakit aki fontos nekünk.. Mondjuk vagy ne mondjuk? “Elbírja-e” a mi igazságunkat/valóságunkat/kivetítésünket?
Itt Indiában, Mysore-ban egyből feltűnt, hogy nincsenek lekötve a motorok, robogók, biciklik; sőt sok ajtó tárva-nyitva egész nap.
Ajay shalájának kapuján is csak látszólag is lakat van, a matracok kint lógnak, száradnak
a teraszon, a kutya se viszi el őket. Tartózkodnak a lopástól, nem vágynak más tulajdonát.
Az aparigrahāḥ (tartózkodás a felhalmozástól,szerzéstől) fogalmát is több szinten lehet érteni/élni.
Szabadság a függéstől.
Mysore-ban úgy tudom ki van tiltva a nylon zacskó, pl. a szomszédos bio-organic boltban újságpapírból készült “zacskót” adnak ha nem fér be a táskába a vásárolt cucc.
Ők a szemetet elégetik, legalábbis próbálják, lehet ezért nincsenek kukák nagyon az utcán.
A brahmacsarját is sok féleképpen lehet fordítani és ez is nagy érdeklődést, megosztó véleményeket kiváltó téma. Megtartóztatása, lemondása, uralása a nemi vágyaknak.
Azt látom, hogy itt Mysore-ban is (hasonlóan Olaszországhoz, pl Riminhez:) szent a család.
Az astanga jóga tradíció nagy gurujai, brahmanái is főleg családban éltek/élnek és gyakorolják a jógát. A régi videókon látni is, a nők száriban jógáznak:)
Persze itt egy másik példa is napjainkból: az olimpiai sportolóknak a verseny előtt tilos a szexuális élet, mert elveszi az energiát.
Szabadság a muladhara csakrához is kapcsolható ösztönök (evés/ivás, alvás, félelem/halálfélelem, szexualitás) kielęgítésétől.
Az életáramlat, szimbolikusan kundalini kígyó (a bennünk lévő kozmikus, isteni energia) uralása a jóga útjának fontos alapja.
Van, hogy egy nagy erejű jógi (aki képes uralni a teremtő energiákat) egy emberevő tigris bőrén meditál, hogy a benne lévő rezgéseket átalakítsa magasabb rezgésekké és van, hogy gyermekáldástváró tanítványok is ráültet.
A következő szútra ami még a jámákhoz kapcsolódik az azt mondja, hogy nem számítanak a körülmények (anavacchinnāḥ=nem korlátozott, nem elvágott, nem megszakított): a születés/kaszt (jāti); az ország/hely (deśa); az idő (kāla), a körülmények; mindenkire, mindenre kiterjedt (sārvab-haumā=minden földűek): ha az önmegtartóztatást, a jámákat ezektől függetlenül megtartjuk akkor az nagy fogadalom, böjt (mahāvratam) ezen a világon.
जातिदेशकालसमयानवच्छिन्नाः सार्वभौमा महाव्रतम्॥३१॥
(ete tu) jāti-deśa-kāla-samaya-anavacchinnāḥ sārvabhaumā-mahāvratam ||2.31||
