तत्र स्थितौ यत्नोऽभ्यासः॥१३॥
tatra sthitau yatno ‘bhyāsaḥ||1.13||
Stabilan megállni (sthitau=megállni) a vrittik megszüntetésében, ebben az állapotban való benne létben: ha erre kitartóan törekszünk (yatno) erőfeszítést teszünk, akkor a tudat lecsendesül, ez a gyakorlás (abhyāsaḥ=gyakorlás). Az állandóan ismételt gyakorlás segíti a tudat lecsendesítését.
स तु दीर्घकालनैरन्तर्यसत्कारासेवितो दृढभूमिः॥१४॥
sa tu dīrgha-kāla-nairantarya-satkārāsevito dṛḍha-bhūmiḥ||1.14||
Az pedig (sa tu= az pedig, azaz itt a gyakorlás) ha hosszú ideig (dīrgha-kāla) tart, szüntelen, folyamatos (nairantarya), komoly, tiszta, elkötelezett rituális cselekedett (satkārāsevito) akkor szilárd lesz, megszilárdult a törekvés (dṛḍha-bhūmiḥ).
Ma a fenti ábrát kaptam a reggeli mysore gyakorlás után Prakashtól ( Ajay segítője, tanítványa) amikor jegyzeteltem a második sorozat ászanáinak előkészítő ászanáit, gyakorlatait.
Ahogy megláttam, rögtön eszembe jutott életem első astanga órája: ami egy vezetett második sorozat volt..
Persze szinte semmit sem tudtam az astanga jóga gyakorlásról; bár már jó pár éve jógáztam. Iyengar, hatha jóga, mentem mindenhova:) vonzott a jóga ( otthon is ezt láttam) de még nem állapotban meg egy tradíciónál.
Az edzői munkám mellett több ezer embert megmozgató fittness-wellness rendezvények szervezésével foglalkoztam és pont egy jóga napot szerveztünk.
Gondoltam itt az alkalom kipróbálni az astangát. Mivel aerobik és fitnesz órákat is tartottam, csak egy szabad délutánom volt.
Néztem az órarendet, látom ám, hogy az van odaírva, hogy ez a 2. haladó sorozat.. fel is hívtam a tanárt, hogy én akkor jöhetek-e? Persze (ez volt a válasz:) bátran, lesz jó pár thai-box gyakorló is ( akkor tájt wellboxot is tartottam).
El is mentem, és szerelem volt első gyakorlásra, ami még most is tart és fog még akár több életen át is:) #loveinashtanga
Egy darabig a kettes sorozatra jártam, majd elkezdtem az elsőt is gyakorolni, elkezdtem az első jóga oktató képzésen, majd jött egy csomó folytatás, közben abbahagytam az egyes sorozatot és megtapasztaltam, hogy milyen jó és előrevivő ha tartod a lépcső fokokat.
Mostanában (amikor ezt írom) az első és a második sorozatot gyakorlom az ékapáda sírsászanáig.
És ma (Luca napján) sikerült először elengedi a lábam: ami ott maradt a fejem-hátam mögött:)
Ezt az érzést, pillanatot sosem felejtem el;
Mint ahogy azt sem amikor először volt még a lótusz, amihez egy év gyakorlás kellett.
Mivel én nagyon mélyről kezdtem az astanga jóga gyakorlást, szinte minden nagyon nehéz volt, ezért több ilyen pillanat volt és még lesz is:)
Egy biztos, és ebben nagyon hiszek:
Gyakorolj kitartóan, rendszeresen, fáradhatatlanul, hősiesen és a többi jön magától!
Namaszté