Padmāsana
Sokszor megkérdezik meg tőlem, hogy a padmászanában, a lótuszpózban melyik lábat helyezzük el először.
A Gheraṇḍasaṁhitā és a Haṭha Yoga Pradīpikā azt írja, hogy először a jobb lábat, majd a bal lábat helyezzük el. Mindkét mű azt írja, hogy a padmászana minden betegség elpusztítója.
Pattabhi Jois is a jóga sásztrákat idézte: „A jobb oldal először, a bal láb pedig felül, így tisztítja a májat és a lépet.” Előbb a bal láb, felül pedig a jobb láb semmi haszna. Arra is utalt, hogy az így elkészített lótusz serkenti az inzulintermelést. Ez is elgondolkodtató, mivel a testünk másodiklátásra nem szimmetrikus és ha jobban belenézünk akkor belül, a belső szerveink sem szimmetrikusan helyezkednek el, a máj a hasüreg jobb oldalán, a lép pedig a bal oldalon található. A Jóga Málá-ban, mely Pattabhi Jois tanításait tartalmazza, azt is kiemeli, hogy az ászana gyakorlásával kiegyenesedik a gerincoszlop és a végbélcsatorna problémái megszűnnek. Tirumalai Krishnamacharya a Yoga Makarandában azt írja, hogy ezt az ászanát meg kell ismételni a másik oldalon (azaz először helyezze el a bal láb a jobb comb tetején, majd a jobb láb a bal comb tetején) a test mindkét oldalának gyakorlása érdekében.
Én a jobb lábamat teszem először be lótuszba, viszont más ászanák gyakorlásakor, mint például a sziddhászana, dvipádasírsászana vagy a jóganidrászana gyakorlásakor a balt, emiatt úgy érzem egyensúlyba van a gyakorlásom. Viszont azt is tudom, hogy ezekben a helyzetekben nekem teljesen más érzés belemenni, érzem a jobb és a bal oldal különbségét: a többszörös gerincferdülésem és rövidebb jobb lábam okozta nagy mértékű aszimmetriám miatt. Véleményem szerint még akkor is, ha fix sorozatot gyakorlunk, mint az astanga vinyásza sorozatai, megengedhető mindkét oldalt kipróbálni, mert többek között segítheti a testi deformítások oldását.
Végül is, akár, hogy is van, a lényeg, hogy a dinamikus ászana (testtartás, ülőhelyzet) gyakorlás fő célja, hogy utána a gyakorló tudjon egyhelyben ülni több óráig azért, hogy az elmét, tudatot lecsendesítse.
A védikus tanítások egyik fő tattvája, amiben mind a hat ortodox védikus filozófia ág, látásmód egyetért, hogy az ātma a lélek nem azonos a fizikai testtel, világban tapasztalható tudatjelenségek nem az anyag következményei, csak a transzcendens lélek miatt tapasztalhatók.
Ez a tanítást is arra utal, hogy a lelkünk és a testünk mély kapcsolatban van egymással.
Visszatérve a padmászanára, a Jóga Málában még arról is olvashatunk, hogy az ősi bölcsek kijelentették, hogy ez az ászana nem csak a testi betegségekre, hanem a lélekre is hat.
A modern nyugati kutatások és a klinikai gyakorlat tapasztalatai is azt mutatják, hogy a test mindent számon tart. A jóga gyakorlás is egy út, egy ősi spirituális út, ami segít beindítani a test öngyógyító folyamatait, felébreszti a tested bölcsességét.
Szeretnél jobban rálátni önmagadra? Mi történik veled a jóga gyakorlás közben? Szeretnéd tudatosítani a testi érzeteidet? És hogy ezek az érzések mivel függnek össze a személyes utadon? Kíváncsi vagy arra, hogy, hogyan kapcsolódik össze a fizikai testünk a lelkünkkel, az életünkkel?
A Jógáról és Lélekről önismereti csoportunkban a jóga, a védikus filozófia és a pszichodráma technikák integrált módszerével dolgozunk:
https://www.muditayoga.hu/onismereti-csoport/
Több mint 10 éves tradícionális aṣṭāṅga–yoga gyakrolóként, védikus teológus és filozófusként és több mint 1.400 óra pszichodráma önismereti és képzésben töltött saját élmény, fejlődés, tanulás tapasztalatával szeretettel várlak a jóga óráimra és a most induló Jógáról és Lélekről önismereti csoportunkban, ahova itt tudsz jelentkezni:
https://docs.google.com/forms/d/1IcmlbJywSpdHoRy7bpQ3sV7LE6ISNwen7iUuX8zWymI/edit
A jóga gyakorlása mellett ez a csoportmunka is segít abban, hogy megtaláljuk a kapcsolatunkat önmagunk forrásával.