तत्र प्रत्ययैकतानता ध्यानम्॥२॥
tatra pratyayaika-tānatā dhyānam ||3/2||
dhyāna
meditáció, elmélyülés, elmélyedés; elmélyedő szemlélet,
lelki folyamatok, érzelmek feletti uralom
A meditáció (dhyāna) a felmerülő tudati képek/irányultságok (pratyaya) egységbe olvadása/egyesítése (ika-tānatā).
Amikor már visszavonod az érzékszerveidet, mindig ugyanazok a tudati képek jönnek, nyugalomban vagy; amik szembejönnek, felmerülnek azokat egységesíted, megéled a saját minőségi tudatodat, a tudat tágasságára koncentrálsz.
Baktai úgy írja, hogy az összpontosítás felső foka vagy ennek eredménye amikor már a tárgy tudatát szemléled, nem magát a tárgyat.
Iyengar: “A DHJÁNA és a SZAMÁDHI: a virág és a gyümölcs: Az ászanák gyakorlásában két ösvény van jelen. Az egyik a kifelé irányuló, kifejező vagy kifelé mutató ösvény, mely az Önvalót a test felé, a pórusok, a bőr és a periféria felé mozdítja. A másik a befelé irányuló, intuitív út, amikor magukat a test eszközeit mozdítjuk az önvaló felé. E két ösvény egysége a testnek a lélekkel és a léleknek a testtel kötött isteni házassága. Ez a meditáció… Amikor az összpontosítás megszakítatlanul áramlik, akkor jön létre a DHJÁNA (MEDITÁCIÓ) állapota…”