A védikus filozófiában, tanításokban a pāśa (hurok, kötelék) fogalmát több kontextusban is megtalálhatjuk.
Utalhat a szó szerinti jelentésére, hogy ez egy kötélhurok, amelyet az ellenség kezének és lábának megkötésére használnak.
Szimbolizálhatja az anyagi világhoz kötődésünk három fő okát, a három köteléket, amely az újjászületés ciklusához köt bennünket: amelyek folyamatos újjászületést tesznek szükségessé: avidyā (az igazi természetünk tudatlansága) karma – (az anyagi eszközzel való hamis azonosításnak megfelelően végrehajtott cselekedeteink) vāsanā (az általunk létrehozott szokásos minták).
Az Aṣṭapāśa lehet nyolc akadály a spirituális fejlődés útjában, a nyolc kötelék amely megköti a lelket, így a jīva (az egyéni lélek, a létfontosságú princípium, amely a fogantatás pillanatában belép a magzatba, és a test végső kilégzésével távozik) akkor tudja megismerni valódi önmagát és felszabadulni ha eltávolítja ezt a nyolc köteléket, ezt a nyolc démont:
- gyűlölet, szánalom (ghṛṇā);
- kétség (śaṅkā);
- félelem (bhaya); szégyen (lajja);
- idegenkedés, utálat (jugupsā);
- szokásokhoz, mintákhoz való kötödés (śīlānāṁ);
- egy csoporthoz, való kötődés tevékenység (kula);
- kaszt avagy születés alapján csoporthoz való kötődés (jāti).
A gyakorlás egyik célja, hogy a gyakorló lebontsa ezeket a köteleket, láncokat és az embert isteni lénnyé alakítsa, elérje önmaga forrását.
„A megtestesült lélek elállhat az érzéki örömöktől, ám az érzékek tárgyai utáni vágy megmarad.
Ha azonban egy felsőbbrendű ízt tapasztalva hagy fel az érzéki élvezettel, tudata rendíthetetlenné válik.
viṣayā vinivartante nirāhārasya dehinaḥ rasa-varjaṁ raso ’py asya paraṁ dṛṣṭvā nivartate”
Bhagavad-gītā II. 59
“Practice and all is coming. – Gyakorolj, a többi, minden jön magától.”
Sri K. Pattabhi Jois
https://www.muditayoga.hu/pashaszana/