„ A viparíta fordítottat, ellentéteset vagy kifordítottat jelent. A shalabha jelentése sáska. A nyújtás ebben a pózban még erőteljesebb, mint a ganda bhérundászanában, és a mozgás éppen fordítottja annak, mint amit a halászanában végzünk. A hasi szervek és az egész gerinc fölfrissítésén túl ez az ászana serkenti a múladhára csakrában (medencei idegfonatban), a svádhisthána csakrában (alhasi idegközpontban) és a vishuddhi csakrában (garatközpontban) elhelyezkedő idegközpontokat és belső elválasztású mirigyeket. Bőséges vérellátásban részesíti e mirigyeket, aminek következtében javul azok működése, és ez az életerő fokozódásához vezet. E két ászanának az a célja, hogy fölébresszék a Kundalinit, vagyis a testünkben rejlő Isteni Kozmikus Energiát, amit egy a gerinc tövénél, a legalsó idegközpontban szunnyadó összetekeredett, alvó kígyóval szoktak jelképezni. A jógi tudatos erőfeszítést tesz e lappangó energia felébresztésére, hogy a gerincoszlopán keresztül fölvezesse azt az agyba (vagyis a fölső agyi központban található szahaszrárába vagy ezerlevelű lótuszba). ” B.K.S.Iyengar
Kategória: Jógatippek